7 millió abortusz 56 év alatt

Fehér szalag a blúzon, fehér szegfű a kézben: a pesti belvárosi flaszteren sétára indul egy eltökélt csapat a budai Tabán felé. A menetet életvédő és családbarát szervezetek hirdették meg. A magzati élet védelmezői arra emlékeztek, hogy hazánkban 1956. június 4-én tették legálissá a terhességmegszakítást, s az elkövetkező 56 évben 6,8 millió magzat nem született meg. Vajon manapság milyen kiút kínálkozik a krízishelyzetbe került állapotosoknak? – e kérdéssel csatlakoztunk a menethez.

– Nyugaton a nőknek már elegük van abból, hogy ők a bűnösök és áldozatok is egy személyben. Létezik egy olyan mozgalom, melynek hívei táblát akasztanak a nyakukba, s így hirdetik, hogy bánják az abortuszukat. Én is szívesen indítanék moz¬galmat, hogy hálát adjunk azért: nem volt terhességmegszakításunk. Ez a beavatkozás ugyanis csak látszólag oldja meg egy nő problémáját. A testi-lelki terheit valójában egész életében cipelni fogja – magyarázza Albertné Görgei Zsuzsanna válságterhességi tanácsadó, miközben fürge léptekkel vezeti a menetet.

Meséli, van olyan barátnője, akinek a kürete után nem lehetett gyermeke, ezért alkoholista és depressziós lett, évtizedek után is szenved, ha előkerül e téma. Zsuzsanna szerint legjobb a bajok elébe menni, ezért járja a középiskolákat, hogy felvilágosítsa, felelős szexualitásra intse a diákokat. Mindhárom lányának a lelkére kötötte: legyenek elővigyázatosak, de ha netán várandósak maradnának, bízzák rá a korán jött babát, majd ő felneveli.

– Akadt olyan diáklány, aki albérletben élt, s azért fordult hozzám, mert a műtét előtt hirtelen meggondolta magát. Rettenetesen haragudott a babára, mert felborította az életét, de nem bírta megtenni, hogy elvetesse. Szereztem neki szülésznőt, fogtam a kezét vajúdás közben, vele voltam, amíg megszült. Aztán jóra fordult minden. Három hónapos volt a csecsemő, amikor az egyik egyetemi társával egymásba szerettek, s a fiú azt mondta: a babával együtt elveszi őt feleségül – meséli Zsuzsa.

– Ha bajba került egy nő, először őt védjük és nem csorbítjuk a választása szabadságát. Ám ha úgy dönt, hogy vállalja a gyermeket, megkap minden lehetséges segítséget, például babakelengyét is. Hiszünk benne, hogy már a fogantatástól védelem illeti meg a magzatot, és sokkal jobb, ha megszüli és örökbe adja őt az anya, mintha nem vállalná – mondja Bergs Zsuzsa, a Kiáltás az Életért Egyesület alapítója. Holland férjével maguk is örökbe fogadtak egy nem tervezett gyereket, s három nevelt csemetéről is gondoskodnak – ők így élik meg a gyermekáldást.

Akadt olyan is a menetben, aki az életet oltalmazók és a női jogokat védők két végpontja közt félúton keresi az igazságot. Csomóné Lindmayer Katalin, a Családvár Egyesület alapítója anyatejmissziót szervez, tejtestvéreket hoz össze. Szerinte az abortusz kortünet: akad, aki azért szánja rá magát, mert veri a párja vagy anyagi gondok gyötrik, netán túl fiatal. A szomorú döntést látszólag a nő hozza meg, pedig a felelősség nem csupán az övé. Ott van valahol egy „tettestárs” férfi is, s ott a társadalom, amelynek védenie és támogatnia kell azokat, akik mindenkor elég bátrak a gyermekvállalásra.

ÓRIÁSI LELKI TEHER
Az ellenzők szerint lélektanilag is nehezebb megküzdenie egy nőnek a vetélés okozta veszteséggel, ha maga veszi be a tablettát, nemcsak elszenvedi a műtétet. Így a kiszolgáltatottság is nagyobb. Külföldön is tiltakozóhullám söpört végig a pirula miatt: az olasz katolikus egyház korábban a bojkottálására szólította fel az orvosokat. Lengyelországban pedig nemcsak a küret és a vetélést előidéző szer tiltott, de szeretnék elérni, hogy a patikusok lelkiismereti okokból megtagadhassák a fogamzásgátlók kiadását is. Romániában a tablettát csak fizetős magánkórházakban vetik be. A hírek szerint hazánkban is akad olyan magánklinika, melynek páciensei így szabadulhatnak a nem kívánt terhességtől.

TABLETTA KONTRA MŰTÉT
Bár az abortusztabletta kérdésében nincs egyetértés, vannak támogatói. Czeizel Endre orvos genetikus szerint az abortusz a „társadalom pestise”, még mindig 40 ezer kis életet olt ki évente. Ha azonban a magyar törvények válsághelyzetre hivatkozva megengedik a beavatkozást, és az ítélet végrehajtójául az orvosokat jelölik ki, a továbbiakba nem volna szabad beleszólnia a politikának. Figyelmeztető jel, hogy hazánkban viszonylag magas, 9%-os a koraszülés aránya, s ennek rizikóját minden egyes műtéti abortusz tovább növeli. A koraszülések egyharmada a korábbi művi vetélések – a sebészi módszer – miatt következik be. Czeizel szerint a spontán vetélést kiváltó tablettával tehát a következő generációt védenénk. Mások attól tartanak, hogy a „könnyű” gyógyszeres megoldás felelőtlenségre csábít. A kontinens nyugati felén több mint 10 éve hozzáférhető – akad, ahol ingyenes – e pirula, de ennek hatására például Angliában vagy Franciaországban összességében nem nőtt az abortuszt kérők száma.

A gyógyszeres megoldás támogatói közé tartozik dr. Novák Zoltán nőgyógyász is, aki részt vett a WHO tudományos vizsgálatában a szegedi klinikán, ahol több száz korai terhességet szakítottak meg e módszerrel. A Videoklinika orvosa szerint arról érdemes etikai vitát folytatni, hogy lehessen-e abortuszt végezni, ám ha legális a terhességmegszakítás, az már orvosi kérdés, hogy a beavatkozást mindig a lehető legkisebb kárt okozó módszerrel kell elvégezni. A pirula a 8. betöltött terhességi hétig 97 százalékos hatékonyságú, azaz ilyen arányban nem lesz szükség altatásra, műtétre, s így elkerülhetők a méhkaparás komolyabb szövődményei. A vetélés persze így is kellemetlen, fájdalmas, veszteségérzéssel járó élmény.