Tarol az ötös számú gyilkos

Egyelőre nincs magyar megfelelője az angol rövidítésnek: a COPD olyan krónikus gyulladással, légzési elégtelenséggel járó tüdőbetegség, amikor a tüdőtágulat és a hörghurut (bronchitis) együttesen keserítik meg a páciens életét. A kórság lényege, hogy a légutak a gyulladás miatt szűkebbek, ezért a kilégzés nehézkessé válik. Másrészt a tüdő rugalmasságának csökkenése miatt a légút hajlamosabb az összeesésre, ezért a tüdő állandóan felfújt állapotban van. A 40 év felettiek körében sok daganattípusnál vagy a szívrohamnál négyszer gyakrabban fordul elő. A legfőbb kockázati tényező a dohányzás, de a környezetszennyezés és a munkahelyi légúti ártalmak is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
– A betegség visszafordíthatatlan károsodást okozva halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.

Sajnos sokan szinte semmit sem tudnak e kórról, így a kezdeti tüneteknek nem tulajdonítanak jelentőséget. Ezért is fordulhat elő, hogy becslések szerint hazánkban több mint félmillió COPD-beteg él, de közülük mindössze 160 ezret diagnosztizáltak – tudtuk meg dr. Kovács Gábortól, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökétől. Ezért nagy jelentőségű, hogy a hazai tüdőgyógyászok az Európai Tüdőgyógyász Társaság felhívására június 27-én légzésfunkciós világnapot tartanak. Ez azt jelenti, hogy a tüdőgondozók beutaló nélkül is megvizsgálják az érdeklődőket. A veszélytelen, gyors eljárás nem áll másból, mint egy erőteljes be- és kilégzésből. Ha valakinél bármilyen rendellenességet észlelnek, további vizsgálatokra küldik.

Melyek a COPD tünetei? Az elsők között szerepel a terheléses nehézlégzés és/vagy a köhögés. Aki levegő után kapkod, mikor fölmegy egy lépcsőn, érdemes odafigyelnie a tüdeje állapotára. Nem biztos, hogy a beteg ezt állandóan tapasztalja, de időnként visszatér. Jellemző az általános gyengeség is, továbbá gyakran párosul magas vérnyomással és érszűkülettel. Ha a tünetek súlyosbodnak, akkor már nyugalmi állapotban is fellép a nehézlégzés. A kezeletlen betegek végül a lakásukat sem tudják elhagyni, otthoni oxigénterápiára szorulnak. Több mint 10 ezer ilyen páciens él ma Magyarországon, 80 százalékuk dohányos.

– Nagyon fontos, hogy az 50 év feletti dohányosok minél gyakrabban vegyenek részt tüdőszűrésen – hívta fel a figyelmet dr. Pápay-Székely Zsolt, a Magyar Tüdőgyó¬gyász Társaság főtitkára. A világon évente 1,4 millió ember hal meg tüdőrákban, hazánkban 10 ezer új megbetegedés fordul elő évente, 80 százalékuk pár hónap leforgása alatt belehal a kórba. A tüdőrák a férfiaknál a daganatos megbetegedések sorában az első helyen áll, s 85 százalékban a dohányzás búvik meg a hátterében. Ám vajon akik alávetik magukat a kezelésnek, jobban járnak-e, hogy pár hónappal, évvel meghosszabbodik az életük? Erre dr. Kovács Gábor az emlőrák példájával válaszol: tíz évvel ezelőtt az emlődaganatos betegeknél is csupán pár hónap volt az életben maradás esélye, de ma már egyre többen gyógyulnak fel belőle. Minél korábban diagnosztizálják a

A légzésfunkciós világnapon (június 27.) az ország 100 pontján, a tüdőgondozókban és a tüdőszűrő állomásokon beutaló nélkül elvégzik a légzésfunkciós (spriometriás) vizsgálatot. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság mindenkit arra kér, látogasson el a lakóhelyéhez legközelebbi tüdőgondozóba, vegyen részt a vizsgálaton, ezzel számos betegségnek elejét lehet venni.