Zavarok a szívben

Szaporább a pulzusunk, ha testedzést végzünk vagy stresszhelyzetbe kerülünk, netán izgatottá válunk. A felnőttek esetében az 50-60 és 100/perc közötti érték tekinthető normálisnak, de ez gyermekeknél akár nagyobb is lehet, sőt terhelésnél akár 200/percet is mérhetünk. Ha azonban nyugalmi állapotban mérünk rendszeresen 100/percet meghaladó értéket, mindenképp forduljunk szakorvoshoz, hiszen a normálisnál nagyobb pulzusszámot számtalan egészségügyi gond – így például pajzsmirigy-rendellenesség, szívizombetegség, láz, tüdőbetegség – is okozhatja.

A pulzusszámot legkönnyebben úgy tudjuk megmérni, ha a mutató- és középső ujjunkat rátesszük a csuklónk hüvelykujj felé eső részére. Tapintsuk ki a verőeret, majd nyomjuk a csonthoz. Ha ügyesek voltunk, akkor máris érezhetjük a lüktetést az ujjunk alatt. Az egy perc alatt mért lüktetések száma adja meg a pulzus értékét.

Amennyiben túlságosan magas a pulzusszámunk vagy hosszabb ideig áll fenn az állapot, akkor kivizsgálás szükséges. Ez azért is nagyon fontos, mert a szapora pulzust a beteg gyakran meg sem érzi, így a kóros állapotot sokszor már előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Az idősebb embereknél az alacsony értékek gyengeséggel, szédüléssel párosulva súlyosabb betegség tünetei is lehetnek.

Ha magasabb vagy éppen alacsonyabb értékeket mérünk, ne ijedjünk meg rögtön, hiszen előfordulhat, hogy a mérés során nem értékeljük helyesen az adatokat. A szakorvos akár egy egyszerű EKG-vizsgálattal is megállapítja, komoly problémáról vagy ideiglenesen fennálló állapotról van-e szó. Ha indokolt, kisebb méretű készüléket kötnek össze a mellkasra ragasztott tappancsokkal, mely 24 órán át rögzíti az EKG-jeleket (Holter-monitorozás). Előfordulhat, hogy ingervezetési, -képzési zavarról van szó, ennek kivizsgálására a szívgyógyász elektrofiziológus szakorvoshoz irányítja a beteget. A hirtelen halál megelőzését szolgálhatja az ilyen vizsgálat, ami végül a ritmuszavart előidéző elváltozást megszüntető beavatkozáshoz vagy pacemaker beültetéséhez is vezethet. Tanuljuk meg tehát mérni a pulzust, s ne tétovázzunk, hogy kérdéseinkkel orvoshoz forduljunk.

HA KITÖR A PÁNIK

A pánikbetegség szorongásalapú kór és rohamokban jelentkezik. Az emberek 20 százaléka életében legalább egyszer átéli – de szerencsére csak 2-3 százaléknál alakul ki mint krónikus állapot. Jellegzetes testi tünetei közül leggyakoribb a heves szívdobogás, légszomj, zsibbadás, remegés, az irreális félelmek: a pánikbeteg azt hiszi, megbolondul vagy meghal.

VÁLTOZÓ KORBAN. Ha éjszaka arra ébredünk, hogy anélkül ver gyorsan a szívünk, hogy felizgattuk volna magunkat, jó, ha orvoshoz fordulunk. A „rohanó” szív ösztrogénhiánynak is lehet a jele. A kihagyó szívveréssel, alvászavarral, verejtékezéssel, nyomott hangulattal, idegességgel és a száraz bőrrel egyetemben a klimaktérium tipikus tünetei közé tartozik. Ilyenkor orbáncfüvet, citromfüvet, szúrós gyöngyajakot keverjünk össze, s készítsünk belőle teát. Napi 3-4 csészényit igyunk meg hat héten át, emellett szedjünk kúraszerűen magnézium, B- és Q10 vitaminokat.

GYANÚS JELEK

A pajzsmirigy túlműködésére jellemző a magas pulzusszám, mely jellegzetesen nemcsak terhelésre, hanem nyugalomban is jelentkezik. Szívritmuszavar is gyakran előfordul: idősebb betegeken nem ritkán ez utóbbi az egyetlen tünete a pajzsmirigy túlműködésének. Gyakori a megemelkedett vérnyomás is. A pajzsmirigy alulműködésekor a pulzusszám csökken, a vérnyomás itt is gyakran emelkedik. Súlyos alulműködésben pedig ugyancsak előfordulhat szívritmuszavar.