Mit jósolnak az álmok?

Az álmok az istenek segítő szándékú üzenetei – vélték hajdan az egyiptomiak. Gilgamest, a babiloni királyt is ezen az úton értesítették az égiek, hogy gonosz dolog sanyargatni férfi alattvalóit, főleg, ha éjjelre a feleségüket is kölcsönveszi. Ez a legrégibb ismert, agyagtáblára leírt álom. Ugyancsak isteni látomás jelent meg álmában az ősmagyar turul-eredetmonda szerint Emesének, Ügyek vezér feleségének. Egy turulmadár szállt le rá, s teherbe ejtette; méhéből forrás fakadt, s megsejtette, hogy dicső királyoknak lesz az anyja. Látomása rabul ejtette, így a megszülető fiát elnevezte Álmosnak. (Az almus szó latinul azt jelenti: szent.) Szent Ágoston viszont viaskodott álmaival, szégyellte őket, mivel életének azt a korszakát idézték, amikor kicsapongóan élt és nem gondolt a megtérésre. Csoda-e, hogy mások is akadtak, például Luther Márton, akik az ördög mesterkedésének tartották az álmokat?

Az álomfejtés a középkorban vált veszélyessé, mivel boszorkányságnak tartották, s hamar máglyára juthatott a művelője. Freud viszont az 1800-as évek végén úgy gondolta: „Az álomfejtés az a királyi út, amellyel a szellem tudattalan működése megfejthető.” Miután a híres neurológus-pszichiáter fellebbentette a fátylat az álmok titkáról, úgy látta: azokban főleg kielégítetlen, elfojtott szexuális vágyaink jelennek meg – szalonképes formában, de még így is megbotránkoztató elemekkel. Érdekes módon nemcsak az ember lát álmokat, hanem jellemző ez más melegvérű gerincesekre is. Freud elmélete szerint a macskák valószínűleg egerészésről, a libák meg kukoricáról álmodnának – bár eddig még egyikük se számolt be róla…

Álmunkban magunkkal beszélgetünk, csak éppen képekben. A kiadós alvás segít legyűrni a napi gondokat-bajokat, lezárni a múltat, méghozzá kíméletesen: ha valaki megbántott, vérig sértett minket, akkor általában nem ő „kísért” álmainkban, hiszen talán nyugtalanul felriadnánk, ha¬nem egy hozzá hasonló, de még elviselhető személy. Megesik azonban, hogy a nagy megrázkódtatásokon átesett áldozatok éjszakáról éjszakára újraálmodják a megrendítő jeleneteket. A tudósok úgy vélik, ilyenkor az álom nem tudja ellátni a feladatát, nem képes „hatástalanítani” és a feledés homályába küldeni a nyugtalanító emléket. Az alváskutatók megbecsülték: egy 70 éves ember átlagosan 23 esztendőt alszik át, s ebből nagyjából 6 éven át álmodik.

Az éjszakai pihenés azért is rendkívül fontos, mert a szervezet ekkor tartja karban az immunrendszert, újítja meg a szöveteket, raktározza el az energiát – s az álom pedig egyfajta lelki „salaktalanítás”. Ezzel függhet össze, hogy sokak szerint az éjszaka képei – a maguk szimbólumaival – előre jelezhetik a betegségeket. A régi görögök olyannyira hittek az álmok gyógyító erejében, hogy több száz templomban a páciensek – hosszas tisztulási szertartások után – rituális alvásra hajthatták a fejüket. Az se zavarta őket, hogy a szentély padlóján kígyók tekergőztek – ők leheveredtek a földre és elszundítottak.

Egy biztos: álmodni egészséges, és tán még a rémálmok is a lelki nagytakarítást szolgálják. A magyar származású angol író, Tibor Fischer például így cselezi ki a stresszt és a felesleges aggodalmakat: „Amikor nagyon elegem van mindenből, öntudatlanságba menekülök: elalszom. Egy fillérbe sem kerül, s mire fölébredsz, addigra akár meg is változhat a helyzet.”

ÉJSZAKAI SUGALLATOK

„Nem történik olyan, amit ne előzne meg egy álom” – állapította meg a Pulitzer-díjas Carl Sandburg, aki megírta a merénylő golyójától elhunyt amerikai elnök, Abraham Lincoln (1809–1865) életrajzát. Nem csoda, hogy a szerző hitt a jósló álmokban, hiszen Lincoln is megálmodta a saját halálát. Erről másnap beszámolt a testőreinek. Miután lefeküdt, hangos zokogást hallott, majd amikor teremről terembe járva megkereste a hang forrását, megrendítő látvány fogadta: egy ravatal előtt állt. Megkérdezte az egyik katonától, ki halt meg a Fehér Házban. Az elnök – szólt a válasz –, egy merénylő ölte meg. Lincoln rémálmát mégsem vették komolyan, mivel búskomor embernek ismerték, s úgy gondolták, megint csak valami kitalált morbid történettel jött elő. Másnap este a színházi páholyban pedig valóban eldördült a gyilkos lövés – s a testőre nem állt az elnök mellett…

Egyesek természeti katasztrófákat, má¬sok közeli hozzátartozóik végét sejtik meg álmukban, de az álmok ennél derűsebb dolgokat is képesek előrevetíteni. A művészek gyakran ihletet merítenek a pihenés közben látott képekből, sőt a világhírű rendező, Ingmar Bergman elmondta: jó előre kockáról kockára megálmodta egyik filmjét. Egy in¬diai matematikus pedig azt állította, hogy remek ötleteit álmában egy hindu isten sugallja neki. A hadvezérek is számíthattak efféle segítségre: Hannibált álmában az istenek színe elé idézték, s Jupiter, a római isten adott rá parancsot, hogy megtámadja Rómát.
Elias Howe, a varrógép feltalálója éjszakai pihenése közben jött rá, hogyan is tökéletesíthetné a szerkezetet: álmában vad táncot járó bennszülötteket látott, akik lándzsákkal szurkálták a földet. Fegyverük végén apró lyuk volt – innen jött az ötlet, hogy hova is kéne befűzni a cérnát a varrógép tűjén.

Friedrich August Kekulé német kémikus állítólag úgy fejtette meg a benzol molekula felépítésének titkát, hogy álmodozva szemlélte a kígyóként tekeredő, ficánkoló szénláncot. Az egyik forgó kígyócska a saját farkába harapott, így ráébredt: a benzolban a szénatomok gyűrűket formáznak. A tudós tanácsa: „Álmodjunk többet, s akkor talán rátalálunk az igazságra!"