Növekvő agresszió az iskolákban

Ferenc József idején is vertek már agyon tanárt Szabadkán – mondta Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, s hozzátette: napjainkban azonban nagyobb a médiavisszhangja az ilyen eseteknek Az X Kom¬munkációs Központ szervezésében megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a társadalom közvetíti a gyerekekhez az erőszakot. A környezetükből áradó frusztráció és agresszió csapódik le rajtuk, s minderre rárakódik a sajátjuk. Miként lehet kezelni és megvannak-e hozzá a megfelelő eszközök?

Vekerdy Tamás szerint nincsenek: – Hét-nyolc fajta intelligencia létezik, de a magyar iskolarendszer mindössze egyet, a verbális intelligenciát meg a lexikális tudást ismeri el. Egyáltalán nem érdekli, hogy a diák milyen képességekkel és készségekkel rendelkezik, s azokat miképpen lehetne kibontakoztatni. A kudarc megjósolható: ha a diák nem érti meg a tananyagot, lemarad, frusztrált lesz, a frusztráció pedig agressziót szül. De frusztrált lesz a tanár is, mert a végére kell érnie a tananyaggal, ami a már amúgy is lemaradásban lévő gyerekekkel lényegében lehetetlen feladat.

A kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy náluk döntően hátrányos helyzetű fiatalok tanulnak, sőt előfordul, hogy börtönviselt diák is ül a padban. Molnár-Gál Béla atya szerint létezik eszköz az erőszak kezelésére, s ez maga a Don Bosco-módszer. Ennek lényege, hogy az intézményben családias légkört alakítanak ki, egyénre szabott oktatást folytatnak, s a nevelést segíti a vallás. A pedagógusok bizalmi viszonyt alakítanak ki a szülőkkel is. – Nem lehet elmenni az elszegényedés problémája mellett sem – érvel Molnár-Gál Béla. – Előfordul, hogy a szülők képtelenek megvenni a gyerekeknek a buszbérletet, vagy a hónap végén már nem tudnak nekik enni adni, s a diákok így nem jutnak el az iskolába. A rendszer viszont keményen bünteti a hiányzókat, és a pedagógus nem lehet elnéző. Csodálkozunk, ha agresszív a szülő és sokszor tehetetlen a pedagógus is?
Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter szerint régen a családok kultúrszociális háttere szinte azonosnak számított, messze nem tátongott ekkora szakadék a társadalom egyes rétegei között. Ma a gimnáziumokhoz képest a szakiskolákban sűrűsödik a probléma, míg az általános iskolák esetében a földrajzi tagoltság figyelhető meg: Kelet-Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Az agresszió önmagában még nem nyűg, energiaforrásként is működhet. – A baj az, ha az agresszióra primitív válaszok születnek, mint például hogy állítsunk rendőrt a tanárok mellé – mondta az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke. Nem roma kérdésről beszélünk, hiszen számos elit iskolában a tanároknak ugyancsak szembe kell nézniük a jómódú diákok agresszív indulataival, de az gondot jelent, hogy miközben az iskolákban nő a roma gyerekek száma, nem lesz több a roma pedagógus.

Pásztorné Bakó Márta, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója szerint az iskolai agresszió minőségében és mennyiségében is változott az utóbbi időben, ezért új szemléletű oktatási-nevelési folyamatok kellenek, s hogy a tanár, a szülő, a gyerek sokkal szorosabban együttműködjön egymással. Vekerdy Tamás további aggályait fejezte ki: az oktatásban minden használ, ami lehetséges, és minden roncsol, ami kötelező – szerinte a most formálódó közoktatási rendszerben szinte minden kötelező lesz…