Vesztésre állunk a baktériumokkal szemben

Igazi „szabadfogású birkózás” zajlik a különféle káros baktériumok és az ellenük bevetett gyógyszerek között, és sajnos egyre többször a rezisztenssé vált kórokozók állnak nyerésre. Az 1940-es évektől kezdve ünnepeltek az orvosok, mondván, egy csomó baktériumfertőzéssel terjedő betegséget sikerül visszaszorítani – elsők közt például a nemi bajok közül az akkor leginkább rettegettnek számító szifiliszt, majd a világháborús harctéri fertőzéseket.

Az utóbbi években azonban már azon törik a fejüket a kutatók, hogyan lehetne visszaszorítani a gyógyszerekkel dacoló, azokat szemtelenül bekebelező vagy lebontó törzseket. Kezdetben főleg a kórházakban ápolt betegek közt taroltak járványszerűen az ellenállóvá vált baktériumok, manapság pedig bárhol felütheti a fejét szuper kórokozó, mely főleg a legyengült szervezetre veszélyes.

Amilyen kicsik, sajnos olyan okosak – így jellemezte a baktériumokat az a kutatóorvos, aki éppen azt az alkalmazkodási folyamatot és genetikai hátteret vizsgálja, amely ellenállóvá teszi a bélben lakozó baktériumokat a penicillin legújabb származékaival szemben. Dr. Szabó Dóra, a Semmelweis Egyetem mikrobiológiai intézetének kutatója egyike volt azoknak, akik nemrégiben vehették át a LOreal kozmetikai cég és az UNESCO tudós magyar tudós nőknek járó ösztöndíját. Két gyermekes anyaként bizonyára a szíve is húzta e témához, hiszen ha kiderül, milyen fegyvertárral védekeznek a baktériumok, ez segít az új típusú, hatékonyabb antibiotikumok kifejlesztésében.

A 2008 óta megrendezett európai antibiotikum napokon az ÁNTSZ szakemberei arra figyelmeztetik a betegeket, hogy ne kapkodják ötletszerűen, indokolatlanul a baktériumok ellen ható szereket. Megfázásra és vírusos bajokra - influenzára – például biztosan nem használnak. Az sem tanácsos, hogy az előírtnál rövidebb ideig, illetve kisebb dózisban szedjék a csak kúraszerűen hatásos pirulákat. Az ellenállóvá vált baktériumok ugyanis megbújhatnak a szervezetben, és azokat átadhatják másnak a betegek, illetve magukat is veszélyeztetik, mivel a következő antibiotikum kúra hatástalan lehet. Az orvosokat pedig arra kérik, hogy csak indokolt esetben írjanak fel antibiotikumot, bár ezt gyakran a szülők igyekeznek „kikönyörögni” a náthás gyereknek, hogy megelőzzék az esetleges szövődményeket. Bele sem gondolnak, hogy ezzel a fiatal szervezet még ki sem épült ellenálló képességét gyengítik.

Az antibiotikumok kezdetben nem is voltak vénykötelesek - például Amerikában -, ám azóta sok minden változott. Európában néhány éve már az állattartók sem tömhetik jószágaikat ilyen baktériumellenes szerekkel csak azért, hogy jobb hozamot hozzanak. Ám az öreg kontinensen sem ideális a helyzet: főleg a déli és keleti országokban fogy sok e pirulákból. A felmérések szerint a fekvőbetegeket ellátó európai intézmények felében nem használják elég körültekintően az antibiotikumokat.

A hírek szerint a kínaiak még kevésbé fékezik magukat: dacára annak, hogy náluk igen nagy múltja van a természetes orvoslásnak, annyit kapkodnak be e baktériumölőnek szánt tablettákból, mint amennyi az amerikai átlag tízszerese. Az ijesztő ellenhatás nem marad el: száz tbc-ben szenvedő kínai már gyógyszer rezisztens, holott a világátlag 2 százalék csupán.

Akadnak, akik arra esküsznek, hogy a fertőzések legyőzéséhez az immunrendszert kell acélossá tenni. Egy nemrégiben közzétett kutatás szerint például a B3 vitamin védelmet jelent, ha nagyobb dózisban adagolják. Azok ugyanis, akik ezt szedték, könnyebben visszaverték a rezisztens kórokozókat, miközben jótékony baktériumflórájuk nem károsodott.