Rengeteg a veszélyes transzzsírsav az ételekben!

Az országos elemzés- és Táplálkozástudományi Intézet 2009–2012 között folyamatosan vizsgálta számos termék transzzsírsav-tartalmát, s nem kevés élelmiszernél kiugróan magas értéket talált. Ezért sokan szorgalmazzák, hogy az ilyen adatok feltüntetését tegyék kötelezővé az áruk csomagolásán.

Család-otthonBudai Horváth József2012. 12. 11. kedd2012. 12. 11.

Kép: chips evés táplálkozás egészségtelen életmód tv nézés lakás otthon étel 2012 12 01 Fotó: Kállai Márton

Rengeteg a veszélyes transzzsírsav az ételekben!
chips evés táplálkozás egészségtelen életmód tv nézés lakás otthon étel 2012 12 01 Fotó: Kállai Márton

Élelmi cikkeink minden 100 gramm zsírjában a növényi olajok feldolgozása során keletkező transzzsírsavakból 2 gramm a megengedett érték. Tudományos vizsgálatok szerint az 5 g/nap transzzsírsavbevitel 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az egészségügyi kormányzat szigorításokat tervez a transzzsírsavtartalmú élelmiszerek – pék-és teasütemény, keksz, nápolyi, kakaós bevonómasszával készült termékek – forgalmazásában.

A zsírok a szervezet energiaforrásai, fontos szerepet játszanak a szervezet felépítésében és anyagcseréjében, elősegítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, szükségesek a sejthártya felépítéséhez, egyes hormonok működéséhez, a D-vitamin képződéséhez.

A zsírok és zsírsavak egyrészt telítettekre (állati zsírok, vaj), másrészt telítetlenekre csoportosíthatóak. A telítetlen zsírok többszörösen telítetlen – ómega 3 (halak, kagylók, valamint lenmag, szója, dió) és ómega 6 (kukorica- és napraforgóolaj) –, illetve egyszeresen telítetlen – ómega 9 (olívaolaj, avokádó, amerikai mogyoró, mandula) – zsírsavakra oszlanak. A transzzsírsavak a folyékony növényi olajok hidrogénezéssel történő keményítésekor keletkeznek, ilyen például a margarin. (Egyes margarinoknál pálma- vagy kókuszzsír hozzáadásával csökkentik a transzzsírsavak arányát.)

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen zsírokat veszünk magunkhoz. Magyarországon nem a legjobb a lakosság zsírfogyasztása: az első helyen (25%) a hús, pástétom, szalonna áll, 20%-nyit a sütemények, édes és zsírban sült tészták tesznek ki. Ezt követik a vaj és margarin, valamint a tejtermékek, s csupán ötödikként következnek a zöldségek és a halak.
A táplálkozás szempontjából főként a növényi eredetű telítetlen zsírok a legértékesebbek, bennük van a legkevesebb hidrogén. A telítetlen zsírsavakból sok található a nedvdús gyümölcsökben – így a bogyós termésűek, az alma és a körte héjában. Fontos forrás az olíva- és repceolaj, az olajos magvak, a halolaj.

A transzzsírsavak fő lelőhelye a gyorséttermi zsiradékban sült csirke, hasábburgonya, a többszörösen falhasznált sütőolaj, a nagy zsiradéktartalmú édesipari termékek (nápolyi, krémes keksz, kakaós tejmassza), salátaöntetek, leves-, mártás-, ital- és kávéporok, sós chips és vajas pattogatott kukorica, némely kész- és félkész termék (pl. pizza), egyes margarinok, a kérődző állatok húsa, teje (kis mennyiségben).

Ezek is érdekelhetnek