Szülőszobából a bankba

Amikor a lányuk világra jött, a szülők levetették a köldökzsinórvért. A beavatkozás kétszázezer forintjukba került, az őssejtbankban való tárolásért évi húszezret fizetnek. A miskolci család alaposan utánanézett, ez volt a legolcsóbb megoldás. De mi lesz azokkal a beteg gyerekekkel, akiknek a szülei nem tudják ezt a summát kigazdálkodni?

Család-otthonKeresztény Gabriella2013. 01. 08. kedd2013. 01. 08.

Kép: Krio sejtbank köldökvér őssejt embrió klónozás genetika betegség gyógyítás 2009 03 19 Fotó: Kállai Márton

Szülőszobából a bankba
Krio sejtbank köldökvér őssejt embrió klónozás genetika betegség gyógyítás 2009 03 19 Fotó: Kállai Márton

– Magyarországon ma a daganatos és leukémiás gyerekek gyógyulási esélyei egyformák, származzanak bármilyen családból. A csontvelő-transzplantáció költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti, még akkor is, ha külföldről kell beszerezni az alkalmas köldökzsinórvért, olykor kétmillió forintnál is többért – szögezte le dr. Nagy Kálmán, a Borsod Megyei Kórház gyermekhematológiai és csontvelő-transzplantációs osztályának vezetője. – Az elmúlt tíz év eredménye, hogy a szülők közül sokan biztonságból – előre gondolva arra, ha gyermeküknek a jövőben netán szüksége lenne őssejtekre a betegsége kezeléséhez – megteszik ezt a lépést.

– Arról többször is nyilatkozott, mennyire szeretné, ha Magyarországon is létesülne egy közösségi őssejt-bank azok számára, akik a köldökzsinórvér levételét és tárolását nem tudják megfizetni.

– Így van, ám ez nem feltétlenül pénzkérdés. Kórházunk az egyik budapesti őssejtbankkal kötött szerződést, miszerint a daganatos vagy leu¬kémiás gyerekek testvéreinek ingyen tárolják a köldökzsinórvérét. Ilyen értelemben ez máris egy kis közösségi bank. Az őssejt – megfelelő szövet-összeférhetőségi vizsgálatok után – a családtagoknál is felhasználható, ám ez esetben kisebb a valószínűsége annak, hogy a beteg szervezete befogadja. A testvéreknél a legnagyobb, 25% az egyezőség esélye, szülőknél vagy más rokonok esetében ez nagymértékben csökken. A köldökzsinórvér levétele egyfajta „önbiztosítás”. Hazánkban jelenleg havi átlagban a szülések 8-9 százalékánál kerül rá sor. A hazai bankok összesen 35-40 ezer magyar újszülöttől származó mintát őrizhetnek. Évente 250-300 közötti a daganatos gyerekek száma, s tudomásunk szerint a tárolt köldökzsinórvér többségét eddig még nem használták fel gyógyító célra.

– Akkor miért tart fontosnak egy ilyen intézményt?
– Mert a jövő a közösségi őssejt-banké! Óriási előrelépés volna szakmai szempontból is. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy olyan, több ezer adagos bankot hozzunk létre, melyben a köldökzsinórvér levételének és speciális tárolásának – folyékony nitrogén gőzében, mínusz 150 és 196 fok között – költségeit vállalók a saját gyermekük köldökzsinórvérét mások gyerekeinek önként felajánlanák. Egy ilyen bank létrehozása irdatlan összeg, több százmillió forint! Ráadásul kezdetben óriási veszteséggel működne, hiszen a köldökzsinórvér felhasználási aránya még relatíve kicsi. Csak hosszú idő múltán érnénk el, hogy viszonzásképpen adni is tudjunk számos külföldi országnak, miként most mi kapunk tőlük.

Kollégáimmal már több száz csontvelő-átültetést végeztünk, közöttük nagyon sok szegény család gyerekein, s szinte mindenki számára kaptunk a nemzetközi bankokból köldökzsinórvért vagy donort. Már csak azért is szükség lenne rá, mert az ilyen bankban a jövőben mérhetetlenül fontos – a gyógyításban akár áttörést eredményező – ős¬sejtkutatást is végezhetnének.

Ezek is érdekelhetnek