Baj, ha kiszárad

Tíz felnőttből egynek már károsodott a veséje, e fontos kiválasztó szerve, ám a baj gyakran csak túl későn derül ki. S a fájdalomcsillapítók is veszélyesek lehetnek…

Család-otthonPalágyi Edit2013. 03. 14. csütörtök2013. 03. 14.

Kép: KecskemĂ©t, 2006. jĂşlius 03. Művese kezelĂ©s a kecskemĂ©ti dializálĂł központban. FotĂł: Ujvári Sándor

Baj, ha kiszárad
Kecskemét, 2006. július 03. Művese kezelés a kecskeméti dializáló központban. Fotó: Ujvári Sándor

Gyakran lassan és alattomosan megy tönkre a vese, sokszor csak akkor jelentkeznek a tünetek, amikor már visszafordíthatatlan veseelégtelenség alakult ki – erre figyelmeztetett a március 14-i vesevilágnap (melynek jelmondata: Előzze meg a veseelégtelenséget!) előtt dr. Reusz György professzor, a Magyar Nefrológiai Társaság elnöke, a két éve életre hívott Nemzeti Vese Program szakmai igazgatója.

Hazánkban hatszázezer embernek veszélyeztetett a veséje, főleg a cukorbetegségben, magas vérnyomásban szenvedők, a túlsúlyt cipelők tartoznak a rizikócsoportba. Hatezren vesepótló kezelésre, dialízisre szorulnak, s e szám évről évre 3-4 százalékkal növekszik. A dializáltak egy része súlyos szövődményekkel is szembesül, ezért sokak számára a szervátültetés lehet a valódi megoldás. Leginkább az élő donoros szervátültetés számít ideálisnak, ilyenből évente félszáz történik hazánkban. A hazai várólista egyre hosszabb, jelenleg 900 név sorjázik rajta, ám évente csak 300 veseátültetést végeznek. A páciensek tehát átlagosan három évig várakoznak a beavatkozásra. Ám sokan fel sem iratkoznak a várólistára, vagy levetetik róla magukat – például azért, mert dializáltként rokkantaknak járó ellátást kapnak, szervátültetettként pedig ez már nem jár nekik. Mások meg azért nem vállalkoznak a műtétre, mert féltik a munkahelyüket, ahol dializáltként még képesek jól helytállni.

A veseprogram jóvoltából a transzplantáltak most végiglátogatják a dialízisállomásokat, elbeszélgetnek a sorstársaikkal, hogy bátorságra buzdítsák azokat, akik lelki okokból nem vállalkoztak eddig a szervátültetésre – tudtuk meg Szalamanov Zsuzsától, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért elnökétől. Holott szép számmal akadnak sikertörténetek:

– Élek, virulok, igyekszem példát mutatni. Most éppen kerékpártúrát szervezek a Balaton körül. Amikor szembesültem a betegséggel, teljesen tájékozatlan voltam, ezért is képeztem át magam hasi dialízissel foglalkozó nővérré. Így másokon is segíthettem – mondja Bátor Bálintné, aki három és fél évig szorult vesepótló kezelésre. Ma szervátültetettként teljes életet él.

Talán eszünkbe sem jut, hogy az ép vesét is tönkreteheti a kiszáradás, ami nemcsak hányással, hasmenéssel, magas lázzal járó betegség miatt vagy éppen izzasztó kánikulában alakulhat ki, hanem amiatt is, mert elfelejtünk eleget inni. Egyes antibiotikumok, sőt az „ártalmatlannak” tartott hétköznapi gyógyszerek mellékhatásai is mind több bajt okoznak. Nagyjából 3 kilónyi – gyakran vény nélkül kapható – pirulát kell beszedni ahhoz, hogy a kontroll nélküli, évekig tartó öngyógyszerezés veseelégtelenséget okozhasson. Az orvosok azt tanácsolják: különösen a fájdalomcsillapítókkal, nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel bánjunk csínján, ezek ugyanis érszűkítő hatásúak. Ne szedjük tehát nyakló nélkül, illetve ha migrén, erős fájdalom miatt mégis rászorulunk, aznap legalább 3 liternyi teát, vizet kell meginnunk a vese védelmében.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek