Drága a különleges batátapalánta

Már csak a palántának való maradt – közli elégedetten a Szabad Földdel Pipicz Imre ásotthalmi tanyagondnok, aki tavaly a családjával egy hektáron ültetett batátát. Két éve megírtuk, hogy Váraljai Dénes nyugdíjas tévés kezdeményezésére a faluban komolyan kezdtek foglalkozni a Magyarországon kevésbé ismert édesburgonyával, ami a trópusokon népélelmezési cikk, s a krumplihoz csak annyi a köze, hogy ennek is a gumóját fogyasztják. A téma iránt érdeklődők létrehozták a Batáta Baráti Kört, megosztották egymással a termesztésben szerzett tapasztalataikat, így a második évben már a piacra is jutott az ásotthalmi batátából.

Most körülbelül tizenöt család különböző intenzitással foglalkozik a batátával – mondta a Szabad Földnek Kása Gabriella szociális szakember, aki a Batáta Baráti Kör összejöveteleit szervezi. – Néhány sort családi fogyasztásra termeszteni nem túl nehéz, mert a szabad földön nincs a növénynek se betegsége, se kártevője. Viszont a palánták előállítása és a nagybani tárolás nagyobb beruházást igényel: aki piacra akar termelni, nagyon oda kell figyelnie, ugyanis a tárolás során akár negyvennyolc óra alatt tönkremehet az egész termés.

A batáta palántáját márciusban kezdik csíráztatni először sötétben, majd később fényt is kap a növény. Ebben az időszakban 26-28 fokot igényel, tehát fűteni kell rá. Májusban a hajtásokat ültetik ki, ekkor kezdődik a termelés legnyugodtabb szakasza: rossz minőségű, homokos talajon, permetezés vagy növényvédelem nélkül, nagyjából a krumpli vízigényével megegyező mértékű locsolással hoz termést. Körülbelül kéthetente a sorok közéről félre kell hajtani a minden irányba terjeszkedő indákat, s megkapálni a sorközöket. Amikor a növényt először csípi meg a dér, fel kell szedni, s három napon keresztül harminchárom fokon tárolni a gumókat, hogy a mechanikai sérülések behegedjenek. Ezután is igényli a 16-17 fokot, valamint a rendszeres átválogatást.

Az ásotthalmi siker titka vélhetően az összefogás. Váraljai Dénes szerint a Batáta Baráti Kör a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” elv ellentétén, a „mindenkinek legyen tehene” felfogáson alapszik, vagyis a tagok megosztják egymással tapasztalataikat, ami mindannyiukat sikeressé teheti. A termelők azt is elmondták: a költséges tárolást többen összefogva oldják meg, felváltva fűtve a helységet. Az önkormányzat is tagja a Batáta Baráti Körnek, a második európai fajtaként bejegyzett ásotthalmi 12-es batátafajta gazdája. Petró Ferenc polgármester – aki szintén termeszti a növényt – szerint nem kizárt, hogy a jövőben a szaporítóanyag-üzletből származzon jövedelme. Másrészt pedig az idén a Start-közmunkaprogram keretében maga is belefog a termesztésbe.