Hétköznapi királynők

Kilenc hölgy karéjában üldögélünk. Itt és most az erősebb nem képviselői háromfős kisebbségbe szorultak: a pszichológus, jelen sorok írója és fotósunk. Jönnek is a megjegyzések, de nem hagyjuk magunkat. Mivel királynőképzőben időzünk, röpítünk néhány poént ezzel kapcsolatban is – örülünk a szerencsénknek, hogy ennyi uralkodóval beszélgethetünk. A végére persze minden világossá válik: ez a királynőség nem külsőségekben mutatkozik meg, mélyebb tartalmat kell keresni benne.

– Nem a férfiak ellen, hanem értük járunk ide – szögezi le elöljáróban Görög Mara, aki szinte a kezdetektől tagja a közösségnek. Hét évvel ezelőtt dr. Domján Mihály pszichológus egyik páciense vetette fel, milyen jó lenne egy állandó csoport, ahol a résztvevők megbeszélhetnék egymással a gondjaikat és tanácsokat kaphatnának a szakembertől. Ekkor még nem nevezték magukat királynőképzőnek, noha tisztában voltak vele, hogy minden nő királynő, csak el kell fogadnia az élet által felkínált koronát. Hívószavaik közé tartozik a boldogság, a szeretet és az elfogadás is.

– Én öt éve járok ide. Ennyi idő alatt nem lehet királynővé válni, de azt már saját tapasztalatból mondhatom, hogy bizonyos konfliktusokon túlléphet az ember – veszi át a szót Magyar Mariann. – Munkahelyet változtattam, a kisebb gyerekem kirepült a családi fészekből. Ezeket az eseményeket úgy dolgoztam fel, hogy beépítettem az életembe az elfogadás és elengedés gyakorlatát.

A csoportvezető pszichológus az imént elhangzott két kulcsszó hallatán bólogat: többen is itt élték meg először az ezzel járó élményeket, ami pedig önmagában is gyógyító tényező. Ha a nők nőiességükben (is) megerősödnek, akkor képesek a férfiakban meglátni a férfit. Talán nem véletlen, hogy a királynőképzősök közül senki nem vált el.

– Amit nem tudunk megoldani, azt kudarcnak tartjuk. Ebben a körben viszont megosztjuk egymással a gondjainkat, s amikor kiderül, hogy mások is ugyanolyan problémákkal küszködnek, másként látjuk a helyzetünket – mondja Palotás Erika.

Szeretnénk konkrét példát is hallani. Jelentkezik Kaszáné, Böbe, aki lányával, Kasza Erzsébettel jár át Kecskemétről az összejövetelekre. Pár éve jóindulatú daganatot diagnosztizáltak nála. Halálfélelme volt, depresszióba zuhant. Tudta, hogy a családja mellette áll, de fontosnak tartotta királynőképzős társai biztatását is. Mire sor került a műtétre, rendbe jött a lelki egészsége. Nem lesz semmi baj, meg fogok gyógyulni – mondta. És tényleg.

– Rengeteget köszönhetünk a pszichológusunknak – tartja szükségesnek megjegyezni Magyar Mariann. – Néha annyira keményen bánt velem, hogy hazafelé hullottak a könnyeim. Aztán felhívott telefonon, hogy elnézést kér, ha megbántott volna.

– Őszinteség nélkül nincs eredmény – közli határozottan dr. Domján Mihály. – Aki ezt vállalja, velünk marad és képes fokról fokra fejlődni.

A kiskunmajsai Balogh Kata saját személyisége szerethetőségének titkait fürkészi, Gondi Erika a pozitív gondolkodás elsajátítására összpontosít, Nagyné, Zsuzsa a korosztályára jellemző problémáira keres választ. Hogy aznap mire jutnak, nem tudhatjuk meg, mivel a foglalkozáson már nem vehetünk részt. Pedig biztosan tanulságos: a bűntudatról beszélgetnek. Valaki poénból bedobja: két tábla csokitól is lehet az embernek lelkiismeret-furdalása. Hát még egy királynőnek…