Kutya ajándékba elvihető!

„Egy évvel ezelőtt egy aranyos, szerető kutyáról, Kormosról írtam. (Emlékszem a levélre: egy fiatal, akkoriban befogadott, szertelen, mindent feltúró, felásó, tyúkkergető rosszaságról szólt az írás…) Nos, ez a Kormos, azóta még kormosabb.

Sajnos a menekülési ösztöne nem változott, ha csak egy kis lehetőség kínálkozik, azonnal él vele. Mindegy: utca, szomszéd udvar, kert – ugrik, mászik, spekulál… Ezért csak nagyon rövid időre van elengedve, akkor is felügyelet mellett.

Ha mégis sikerül elmenekülnie, onnan aztán nem tér vissza. Már nagyon sok bosszúságot okozott, volt, hogy csak két nap után találtuk meg. Kínáltuk több helyre, de nem kell senkinek. Ebből házőrző nem lesz. Ennek szabadság kell, puli és foxi keverék; nyáj, csorda való neki. Gondolom, sokan olvassák a Kutyapostát, akinek kell, szívesen odaadjuk, ingyen.”

*

Eddig a levél, ami némi kedvetlenséggel tölt el – gyanítom, Molnárékat is –, hiszen nem lehet öröm megválni egy most már legalább egy éve befogadott kis lénytől, aki a kedvessége mellett azért okozhatott nem kevés szomorúságot, gondot. Azt hiszem, Molnár úr jó helyen kapiskál, amikor nyájat, csordát javasol, ebben lehet valami, hiszen a juhok vagy a marhák őrzése, kergetése kiváló lehetőség egy ilyen mozgásigényes kiskutyának. Szóval, kedves pásztorok, csordások, juhászok, itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy egy remek terelőkutyust kapjanak. Molnár úr telefonszáma: 06-35-362-261.

***

A bélyegzőből kiderül: Jászberényben adták fel a következő, névtelen levelet – amit egyébként nem is értek, miért nem lehetett aláírni?
„Van egy nyolcéves pumim, aki három éve minden évben ledörgöli a bundáját, mindkét oldalán. Nem tudom, mi lehet a baja, az orvosok sem tudják, az a legrosszabb szegénynek, hogy mindig télire megy le a bundája, addig dörgöli a falhoz. Mit tegyek, hogy rendbe jöjjön?”

*

Évente egyszer el kell mondjam: Kutyapostás vagyok, s nem Kutyadoktor. Ezért inkább csak tűnődöm: amiből kiindulnék, hogy ez a kényszeres vakarózás három éve van, és tél előtt indul. Ebből az következik, hogy nem valami bolha, rühösség, szőrtüszőatka lehet az ok, hiszen az állandó baj forrása, azon kell gondolkodni, milyen változás történt három éve? Lehet, hogy a kutyus immunrendszere gyengült, és az őszi virágpollenekre lett érzékeny. Előfordulhat, hogy az étkezésében állt be változás, s valami ételallergiával állunk szemben. (Ilyen lehet a csirke, amit egyre kevesebb kutya ehet a csirkékben lévő ártó tápok miatt.) Ha megváltozott a helye, új házat kapott, vagy a régi tisztasága hagy kívánnivalót, ez is ok lehet. És még ezer más, úgyhogy a legfontosabb tanács: állatorvoshoz kell fordulni, segíteni csak ő tud.