Pipás Pista briliáns álcája

A Szegedi Nemzeti Színházban nemrég mutatták be a hírhedett gonosztevő, Pipás Pista életútját felidéző darabot. Az átokházi tanyavilág „igazságtevője” boldogtalan asszonyok bevádolt férjeinek egész kis légióját tette el láb alól. Nyolcvan évvel ezelőtt bitófára ítélték – de vajon felakasztották-e?

Család-otthonBudai Horváth József2013. 03. 30. szombat2013. 03. 30.

Kép:

 Pipás Pista briliáns álcája

Nagyszüleitől örökölt tanyáján élt Pipás Pista, aki bárkinél többet tudott dolgozni, ezért a gazdák szívesen fogadták fel napszámba. Ha netán valakinek el kellett magyarázni, mi is az a kellemetes modor meg a tisztesség, máris Pistát hívták, s láttára a hőbörgő rögvest lecsillapodott. Pipást az átokházi Kutyakaparó csárdában az ajtó melletti sarokban saját asztala és lócája várta. Mikor odaült, végtelen nyugalom támadt, ám ha egyes megtévedtek mégsem bírtak az erejükkel, Pista hamar a földre borította őket – bevégezvén a hetvenkedést. Még az sem rontotta a jó hírét, hogy azt pusmogták: dögkutakból szerez magának elemózsiát, ezért is markolja őt a gyakori hasmenés, így legtöbbször guggolva végzi a szükségét…

Árulkodó kötelek
Pipás Pistát Pampuskáné Bumbus Máli, Dobák Antal sógornője vitte végzetesen a bajba. A szegedi Dél-magyarország 1933-as bírósági tudósítása szerint az átokházi kocsmában két meszely pálinka kortyolgatása között, némi bódulatba esvén, ekképpen beszélték meg Dobák megölését: „– Van egy bót, lehetne egy kevés pénzt keresni… – Milyen bót az? – Egy asszony férjét kellene felakasztani.”

Dobákot a felesége a pokolba kívánta: volt ugyan a férfinak bőséges öröksége, de nem tudott gyereket nemzeni, betegeskedett, és az asszonynak amúgy is egy fiatal béreslegényre fájt a foga. Csoda hát, hogy férjuram útban lett? Dobák gazda kutyáját megmérgezték, hogy ne csapjon semmilyen fölös lármát, majd az áldozatot sikerült hosszas munkálkodással az istállóba csalogatni, ahol aztán Pipás Pista hurkot vetett a nyakára és a gerendára.

Mégsem ez a gyilkosság jelentette a „betanulást”. Ugyanis Börcsök István három évvel korábban követte el azt az „öngyilkosságot”, amit a felesége rendelt meg Pipásnál. Az emberölésnél jelen volt a házaspár Imre nevű fia is, akit anyja beavatott az előkészületekbe. Tehát igazából in¬nen indult a sorozatgyilkosság.

A sikeren felbuzdulva jöhetett és jött is a többi áldozat. Pipás Pista leginkább kért valami fizetséget a szolgálatáért (ezt természetben kap¬ta: egyszer 100 liter borhoz és két birkához, más alkalommal 1 mázsa búzához, 28 liter borhoz, 1 sonkához jutott). Míg néhány elpusztításra ítéltet – „rossz érdemeik miatt” – meggyőződésből büntetett ki a világból: a „semmirekellő” férfiak iránt kevés könyörületet érzett. Mindeközben halkan, lopakodva terjedt a híre a könnyű igazságosztásnak, s bizony akadt férfiember, akibe Pipás láttára belenyilallt a félsz: tán eljött érte is a köteles kaszás? Az asszonyok a tanyavilágban pedig megmámorosodtak: íme, van megoldás legsúlyosabb bajuk egyszerű orvoslására.

De hát addig jár a házhoz Pista a kötéllel, míg az rá nem tekeredik a saját nyakára. A Délmagyarország említett tudósítása így számol be erről: „Sok évvel a furcsa halálesetek után névtelen levél érkezett a szegedi ügyészségre. Írója azt állította, hogy az »öngyilkosságok« megrendezője és végrehajtója nem más, mint egy bizonyos Pipás Pista. Az ügyészség nyomozni kezdett a levélben megnevezett »öngyilkos«, az 1922-ben meghalt Dobák Antal ügyében. Titokban kihantolták és fölboncolták a maradványokat. Kiderült, hogy Dobákot valóban megölték: előbb megfojtották, aztán felakasztották.”
Pipás persze makacsul tagadott, végül az amatőr hóhérra a „megrendelői”, azaz a felbujtó asszonyok hozták rá a vesztét: a kihallgatásokon megtörtek, és szép sorjában megvallottak mindent. Pipás Pistát összesen kilencrendbeli gyilkosságért vették elő. A döntő bizonyítékot Dobák Antal sufnijában találták meg: a gyilkos kötelet. Ez ugyanis szakasztott hasonlított a Pipás-tanyában lévőkkel: egy kéz fonta mindet.

Robban a bomba!
A börtönbe kerülvén, Pipás hétpróbás gazemberek társaságába csöppent. Eleinte jól megvoltak egymással, de idővel rabtársai elégedetlenkedtek, hogy Pipás nem mosdik, még a ruháit sem veti le. Állítása szerint azért, mert ha víz éri a bőrét, az úgy levedlik, mint a kígyóé, mivel ekcémában szenved. A társak lassacskán már az épelméjűségében kételkedtek, miközben attól féltek, éjszaka valami kárt tesz bennük. Hiszen mi az neki annyi holttal a háta mögött! Aztán nagy örömükre és Pipás őszinte bánatára orvosi vizsgálatra került sor. Akkor derült ki, hogy Pipás Pista valójában: nő!

A napszámos Pipás Pistát – becsületes nevén Fődi Viktóriát – tizenhárom éves korában koldusszegény szülei pásztorlánykának adták Sulák Mórichoz. Ekkoriban szokott rá a pi¬pázásra – de hiába a férfias passzió, gazdája többször is megerőszakolta. Mikor Viktória tizenhét évesen teherbe esett, Sulák nem sokat tétovázott: a kicsit lelencbe küldték, a leányt pedig kiházasította német cselédjével, Rieger Pállal, akitől az ifiasszonynak még öt gyermeke született, de csak egy maradt életben. Az erőszakos Rieger sokszor bántalmazta a feleségét, aztán meghalt az I. világháborúban, a gyermek meg árvaházba került.

Pipás Pista később öröklött tanyájára költözött, s titokban nemet váltott: férfiként élt tovább. Elszorította a mellét, a haját levágta, esténként pedig a többi férfival ivott a kocsmában. A bíróságon tett vallomása szerint mindezt azért cselekedte, mert férfiként több munkára és jobb fizetségre számíthatott.

Akasztófa vagy vesebaj végzett vele?
Az írni-olvasni nem tudó Rieger Pálné, született Fődi Viktória – alias Pipás Pista – bűnperében az ítéletet 1933-ban (13-án, pénteki napon) hirdette ki a bíróság. A kilenc gyilkosságból kettőt bizonyítottak rá. Őt halálra, a bűntársait hosszú börtönéletre ítélték. Fődi-Pipás utolsó kívánságát teljesítették: saját gyilkos kötelével akasztotta fel a hóhér. Élt 47 évet – már ha Viktória-Pista jól emlékezett a születési dátumára.

Na de Pipás Pista nem az a fajta, aki feladja! Ő még a bűnügyi történelemre is képes volt hurkot vetni. Úgy tartja a fáma, végül mégiscsak kegyelmet, azaz életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott, s igazából 1940-ben a fogságban, vesebajban halt meg.

Ezek is érdekelhetnek