Tobzódnak a bacik a konyhában

Jól tudjuk, hogy a legtöbb konyha – ami a higiéniát illeti – nem éppen laboratórium. De arra mégsem gondolnánk, hogy Magyarországon évente több mint hárommillió ember betegszik meg élelmiszertől eredő kórokban, s ezek 70 százaléka a háztartásokban történik. A betegek alig 10 százaléka fordul orvoshoz, pedig 15 százalékuk kórházi ellátásra szorulna. A felelősséget nem háríthatjuk másra: mindez az élelmiszerek nem megfelelő tárolásának és feldolgozásának köszönhető. Vagyis magunknak. Az ijesztő számokat akár a nullára csökkenthetnénk egy kis odafigyeléssel. A cél érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ételt csak okosan! elnevezéssel társadalmi célú kampányt indított.

– Tévhit, hogy egy lakásban a legtöbb baktérium a fürdőszobában található. A konyhában tobzódnak, mert bekerülnek a nyers hússal, a pucolatlan zöldségekkel, gyümölcsökkel – érvelt Zentai Anna, a Nébih főosztályvezetője, hogy a baktériumok ügyében miért a konyhára kell koncentrálnunk. – A romlott élelmiszert az ember rögtön felismeri, mert megváltozott a szaga, íze, állaga. A fertőzött élelmiszerek viszont nem mutatnak érzékelhető változást. Ám gondos, igényes háziasszonyi magatartással elkerülhetők az élelmiszer okozta megbetegedések.

A kampány háziasszonya, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó boldogan vállalta a felkérést. Háromgyermekes anyaként neki sem mindegy, hogy mi kerül az asztalra, milyen fázisokon megy át az étel, mire egy-egy falat a gyermekei pocakjában landol. Bevallotta: máris sok új és hasznos dolgot tanult a kampány során.

A témával kapcsolatos kérdések és ajánlások tárháza kifogyhatatlan, ezért is hozta létre a Nébih a kampány weboldalát (www.eteltcsakokosan.hu). Itt bárki megoszthatja aggályait és jó tanácsait a többi háziasszonnyal. A Konyhasziget című kis kiadvány pedig elérhető lesz a nagyobb élelmiszerláncokban.

Tippek a biztonságos főzéshez
Minden az alapoknál kezdődik: csak jó mi nőségű élelmiszert vásároljunk. Aki igazán előrelátó, már a boltba több szatyorral érkezik, hogy a húst például ne tegye a kenyér mellé, ezzel is megelőzve az átfertőződést. Ha a húst megmossuk, a mosogató mindig legyen üres, nehogy a baktérium „átköltözzön” más élelmiszerre vagy edényre.

A húst és a zöldségeket mindig külön vágódeszkán dolgozzuk fel, és soha ne ugyanazzal a késsel. A hús akkor sül át tökéletesen, ha a hőmérséklet a belsejében is eléri a 75 fokot. Érdemes inkább kis darabokban sütni, a csirkecombot például kicsontozni, így biztosan jól átsült étel kerül az asztalra. Az olaj hőfoka ne legyen több 160-180 foknál, különben káros bomlástermékek szabadulnak föl. A megmaradt készételek minél hamarabb kerüljenek a hűtőszekrénybe, de csakis fedővel a tetejükön.

Sose olvasszuk ki az ételt – különösen a húst – a konyhapulton. A belsejének hosszú órák kellenek a kiengedéshez, ugyanakkor a külseje gyorsan szobahőmérsékletűre melegszik, ami remek táptalaja a baktériumoknak. Ehelyett tegyük inkább előző este a hűtőszekrénybe vagy használjuk a mikrohullámú sütő olvasztóprogramját.

A mosogatószivacsot rendszeresen kell fertőtleníteni és cserélni, különben a baktériumok igazi melegágya lesz. Az elmosogatott edények törölgetése tilos, a konyharuha is tökéletes „szállító eszköze” a baktériumoknak. Csak ép felületű eszközökkel dolgozzunk a konyhában, mert a résekben szintén megbújnak a kórokozók. Soha ne a főzőkanállal, hanem mindig tiszta evőkanállal kóstoljuk az ételt. A rizst is meg kell mosni felhasználás előtt, majd lecsöpögtetni, mert a hántolás során talaj- vagy spórabaktériumokkal szennyeződhetett.

Mossuk vagy ne a tojást? Csak a házi tojást kell mosni, utána pedig papírtörlővel szárazra törölni, különben a szennyezett víz bekerül az ételbe, amivel többet ártunk, mintha nem mostuk volna meg.