Startol a szupercsapat a rák ellen

Világszerte sok tudós és kutató áldozta egy élet munkáját a rák ellenszerének megtalálására, ám mindeddig inkább rivalizáltak egymással, semmint együttműködtek volna. Így a rákkutatásra költött súlyos milliárdok ellenére az eredmények is elmaradtak. Pedig Magyarországon évi 66 ezer körül van a diagnosztizált rákbetegségek száma, és évente 33-34 ezren hunynak el daganat miatt. Becslések szerint csak az Egyesült Államokban idén várhatóan 580 ezer ember hal majd meg rákban, és 1,7 millió új beteget fognak diagnosztizálni. Ezek a számok a népesség öregedésével pedig tovább nőnek.

Meglepő módon a szórakoztatóipar szereplői elégelték meg a gyilkos kór elleni harc eredménytelenségét. Mások mellett Laura Ziskin, a Pókember producere (aki 2011-ben elvesztette a csatát a mellrákkal szemben), Katie Couric televíziós személyiség és a Paramount korábbi vezérigazgatója, Sherry Lansing alapította 2008-ban a Stand Up to Cancer (SU2C) nevű szervezetet, amelynek munkája mostanság kezd beérni. Az egyesület úgy válogatja össze a rákkutatásban részt vevő szakembereket, mintha csak egy hollywoodi szuperprodukcióhoz rakosgatnák össze a szereplőket: a lehető legtehetségesebb és legjobb embereket hívják össze, bőkezűen támogatják őket, de szigorúan és rendszeresen számon kérik az eredményeiket. Ráadásul itt csak a kézzelfogható sikerek elfogadhatóak, nem elég néhány publikáció a szaklapokban – a meghosszabbított életek, a rák okozta halandóság visszaszorítása számít. A SU2C alapítványokon keresztül, vállalati és magányszemélyek adományaiból támogatja „álomcsapatait”, amelyeknek három év alatt kell eredményeket felmutatniuk és félévente be kell számolniuk tevékenységükről.

A csapatmodell egyre elterjedtebb az Egyesült Államokban. Az egyes csapatok folyamatosan megosztják egymással eredményeiket a gyorsabb eredményesség érdekében. Ez az egyetlen mód, hogy kiaknázzák az elmúlt évek tudományos eredményeit a biomérnöki, nanotechnológiai, gyógyszerészeti és adatfeldolgozási területeken.

A legnagyobb áttörés az emberi génszerkezet feltérképezése volt: 2,7 milliárd dollárba és egy évtizedbe került. De ma már csak néhány ezer dollár és pár óra kell hozzá. Jelenleg számos gyógyszergyártó dolgozik olyan szerek kidolgozásán, amelyek a most már beazonosított genetikai mutációkat célozzák. Vannak, amelyek a test immunrendszerét aktiválják, mások a tumorok vér- és energiaellátását blokkolják, megint mások pedig az egészséges embereknél működő programozott sejthalált semlegesítik, és indítják újra a termelést. A megelőzésre és a korai felismerésre is egyre nagyobb az esély: a tudósok többek között olyan vérteszteken dolgoznak, amelyek segítségével a korai szakaszban kiszűrhetőek az egyes ráktípusok.

A különböző, rákot okozó genetikai mutációkra gyógyszerek százai állnak rendelkezésre, de az egyes betegnek más-más kombinációkban kell ezeket adni, hogy hatásosak lehessenek. Ez az oka, hogy a gyógyszergyárak kutatásai 95 százalékban eredménytelenül zárulnak, és a készítmények végül nem kerülhetnek a piacra. Mára azonban arra is van precedens, hogy az egymással a piacon ádáz küzdelmet vívó gyógyszergyárak együtt tesztelik készítményeik hatékonyságát, és így lényegesen jobb eredményeket érhetnek el.

Az eredményes kutatások Magyarország és a magyar tudósok számára is kiemelt helyet biztosítanak a nemzetközi rákkutatásban. Onkokés, leheletből diagnosztizáló készülék, táplálékkiegészítők sora, bizonyos rákfajtákat gyógyító hatóanyagok felfedezése – mind-mind magyar kutatócsoportokhoz köthető felfedezések. Legutóbb a szegedi és a pécsi egyetem sikeréről számolt be a világ.

A napokban pécsi kutatók Európa egyik legrangosabb folyóiratában kaptak helyet legújabb eredményeikkel. A Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Központ kutatói az emberi test természetes tumorellenes védelmével és az aktív ráksejtpusztító keverékkel kapcsolatban értek el áttörő eredményeket. Kulcsár Gyula biokémikus és munkatársai huszonöt éve(!) folytatnak kutatásokat. „Az immunrendszer korlátozott működésekor vagy teljes összeomlásakor nem nő meg sokféle daganat gyakorisága, ami azt jelenti, az immunrendszernek nincs kizárólagos szerepe a daganatellenes védelemben. Mivel mindenkiben folyamatosan keletkeznek ráksejtek, a szervezetben működnie kell egy, az immunrendszertől független daganatellenes védelmi mechanizmusnak, amely meggátolja a tu¬morsejtek elszaporodását. Megállapítottuk, hogy ezt a védelmet, vagyis az aktív ráksejtpusztító keveréket a vérkeringésben lévő aktív ráksejtpusztító molekulák alkotják. Ezek aminosavak, egyes vitaminok és egyéb aktív anyagok.”

Az ingenol-mebutát nevű vegyületet, amelyet nemrég az unióban és az Egyesült Államokban is gyógyszerként engedélyeztek, elsőként a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának kutatói, Hohmann Judit professzor asszony és munkatársai mutatták ki a vézna kutyatej nevű növényből. A vegyület, amelyet akkor még csak mint káros, irritáló hatású anyagot ismertek, mára egy olyan új gyógyszer alapanyaga, amely a napsugárzás okozta keratózist megállíthatja. Ez a bőrbetegség egy olyan rákmegelőző állapot, amely mintegy 10-15 százalékban alakulhat át különféle bőrrákká.

A személyre szabott daganatellenes kezelések úttörői szintén magyarok. A daganatos betegeknél jelenleg leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres terápia csak a betegek egy részénél hatásos, és az orvos még csak kevés olyan eszközzel rendelkezik, amely segítheti abban, hogy eldöntse, az adott páciensnél a választható kezelések közül melyik lenne legnagyobb eséllyel sikeres. Egy magyar kutatócsoport majd’ tíz éve azon dolgozik, hogy mindez megváltozzon, és személyre szabottabbak lehessenek a kezelések. Peták István korábbi évfolyamtársával, Schwab Richárddal még 2004-ben kezdte a munkát. „Először sikerült célpontalapú kezelést elérni tüdőrák esetében. A betegnek már több áttét is volt a szervezetében, és a korábban alkalmazott kezelések nem segítettek, a kimutatott génhibára adott kezelésnek köszönhetően azonban még öt évet élt, és nem tüdőrákban halt meg” – meséli a kutató. Azóta olyan molekuláris vizsgálatokat dolgoztak ki, amelyek segítségével a nagyságrendileg százféle, különféle daganatok kialakulásában szerepet játszó gén közül egyre több esetében kimutatható, melyik hibásodott meg. Mindez egy néhány sejtből álló szövetmintából is lehetséges, hogy aztán eldöntsék, a pillanatnyilag létező célzott terápiák hatásosak lennének-e. Petákék újabb és újabb célpontgének vizsgálatán dolgoznak. „Összesen 50 ilyen gént tudunk már vizsgálni, s most egy olyan bioinformatikai eszközt dolgoztunk ki, amelyik ezt a genetikai információt közvetíteni tudja.”