Ha elfogy a türelem...az mindig drága

Anna 8. hónapos terhes. A zebrán szeretett volna átmenni, de nem vette észre az előtte tátongó kátyút. Hatalmasat esett, elsőként a hasa fogta fel az aszfalttal történő ütközést. Azonnal hívta az orvosát, nézzék meg, nem lette-e baja a babának.

Legkorábban egy hétre kapott időpontot, hiába érvelt, hogy a vizsgálat nem tűr halasztást. Így hát besétált a legközelebbi magánklinikára, ahol azonnal fogadták – persze saját költségén. Tiboréknak nem voltak tartalékaik, hogy lerövidítsék a „hivatalos” utat: a 47 éves férfi folyamatos szédülésével és rosszullétei miatt kereste fel háziorvosát. Újabb és újabb szakrendeléseken várt sokszor több hónapig is a sorára. Esztendő múltán született meg a diagnózis: súlyos cukorbeteg. Klárit pajzsmirigygondokkal utalta orvosa az endokrinológiára, áprilisban időpontot kapott – júliusra. Aztán újabb körök az izotópvizsgálatra, a szövettanra és a többi szakrendelésre, s mire minden eredménye meglett, neki is éppen egy évet kellett várnia.

Tény: a rendelők számára korlátozták, hogy egy hónapban hány beteget fogadhatnak. Ám akinek fáj valamije vagy a tünetei kivizsgálást igényelnek, mindez teljesen érdektelen. A hosszú, sokszor több hónapos várakozásokról tud az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is. Kiderült, hogy évente a 10 milliós népességből 7 millióan veszik igénybe a járóbeteg-ellátást, ami 65-70 millió orvos–beteg találkozást jelent. Lehet, hogy akadnak, akik szívesen töltik az időt az orvosnál, de megtörténhet, hogy sokakat feleslegesen küldözgetnek ide-oda, így is növekszik a beteg-előjegyzési lista hossza. A több hónapos várakozás az államnak sem jó, hiszen hiába tartja kordában a havi kiadásait, hogy maximálja a szakrendelőben ellátható betegek számát, mert a több hónapos várakozási idő alatt a betegek elmennek más kezelésekre, mivel mégiscsak szeretnék enyhíteni a tüneteiket valahogy.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség kérdőíves (nem reprezentatív) felmérést végzett a betegfogadási listákon lévő várakozási időkről. – A főbb szakmákat próbáltuk megnézni: belgyógyászat, endokrinológia, angiológia, sebészet, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, neurológia, ortopédia, reumatológia, kardiológia. Azt vizsgáltuk, mennyit nyúlt a betegfogadási lista hossza az előző évhez képest. Ha a nagy átlagot vesszük figyelembe, akkor ez 2013-ra 2 nappal nőtt az előző évihez képest. Az angiológián viszont két héttel növekedett a várakozás ideje – sorolja az eredményeket dr. Pásztélyi Zsolt, a szövetség elnöke.

Mindez egyre többeket „kényszerít” a magánrendelésekre. Miközben a sor nő, folyamatosan csökken a bizalom az állami egészségüggyel szemben. Így nem meglepő, ami az Egészséggazdasági Monitor adataiból tudható: tavaly a lakosság kórházi ellátáshoz kapcsolódó kiadásai 28%-kal csökkentek 2011-hez képest, miközben a szakorvosi járóbeteg-ellátásra 18%-kal többet költöttek. Tehát egyértelműen növekedett a ma¬gán¬orvosi ellátás szerepe.