Anya szül, állam támogat

Többféle anyagi támogatással ösztönzik a szülési kedvet a kormányok: családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt és díjat, anyasági támogatást, szülési szabadságot csaknem minden közép-európai szülő kap – igaz, a támogatás mértéke országhatáronként változik.

Egyszeri anyasági támogatáshoz – Ausztriát kivéve – a szomszédos uniós országok mindegyikében hozzájutnak az anyák. Romániában az első négy gyerek után 221 lej jár, ami 14 ezer forintnak felel meg. Szlovákiában bőkezűbbek: 151 eurót, azaz 42 ezer forintot adnak pelenkára, s ezt az összeget minden gyerek után 50 százalékkal emelik. Az anyasági támogatással legtöbbet a szlovén kormány segít: 250 eurót küldenek gratulációként, ami körülbelül 70 ezer forintnyi összeg. A magyar anyák sem panaszkodhatnak, mivel porontyonként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékát, azaz 64 ezer forintot kapnak.

Legtovább a magyar és osztrák anyák babázhatnak: akár a gyerek hároméves koráig is otthon maradhatnak. Nálunk a havonta küldött pénzbeli segítség 28 500 forint, amíg a kicsi betölti harmadik életévét – de ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, 10 éves korig utalják ezt az összeget. Az osztrákoknál e summa úgy változik, ahogy a kicsi cseperedik: 15 hónapos korig 1000 eurót kapnak a szülők, ez csökken a csemete hároméves koráig – a legkisebb támogatás mértéke 436 euró minden hónapban (ez körülbelül 126 ezer forintnak felel meg).

Biztosításhoz kötött a terhességi gyermekágyi segély (tgyás). A magyar anyák a szülési szabadság 168 napjára kapják, s ez már a szülés várható időpontja előtt 28 nappal megkezdhető. Összege az előző naptári évben kapott átlagjövedelem 70%-a. Jobban járnak e tekintetben a román anyák, ők a fizetésük 85%-át kapják. Szlovákiában viszont csak a kereset 55%-a jár. Szlovéniában támogatják az apasági szabadságot: ha a párok ezt választják, az első 15 napban a teljes bért megkapják a kispapák – igaz, utána nem jár semmi. Ausztriában is dönthetnek a szülők: szülés előtt vagy után 8 héttel kaphatnak támogatást, melynek összegét az anya előző 13 heti átlagfizetéséből számolják ki.

Családi pótlékot a vizsgált országok mindegyikében utal az állam. Ausztriában ez az összeg sávos, azaz életkor és gyerekszám függvénye. Az évente hat alkalommal utalt támogatás a gyermek 19 éves koráig jár, kivéve, ha továbbtanul, mert akkor akár a 27 esztendős fiatal szülei is kaphatnak anyagi segítséget. Minél idősebb a csemete, annál többet kap a szülő – hiszen az idősebb ifjú nevelése több pénzt is igényel. Sőt mindezt megfejelik a 13. havi családi pótlékkal is. Magyarországon is több pénzt kapnak a nagycsaládosok, igaz, nálunk csak a tankötelezettség végéig, illetve továbbtanulás esetén a gyermek 23. születésnapjáig fizetnek családi pótlékot. Romániában szintén többet kapnak a több gyereket nevelők, Szlovákiában és Szlovéniában is sávos alapon osztják a pénzbeli segítséget.

Sok fiatal nőt a gyerekvállalástól a félelem tart vissza: vajon lesz-e munkahely, ahová babázás után visszamehet? Ez ügyben a magyar anyák a legszerencsésebbek: 3 évig érvényes munkahelyi felmondási védelmük. Az osztrákoknál ez az időszak 2 év és négy hónap. A többi országban is van ilyen védelmi háttér, de inkább a munkaadón múlik, mennyire türelmes az édesanyával. Sokat segíthetne a részmunkaidős foglalkoztatás, ebben még van hová fejlődnünk. Viszont Európa-szerte egyre szaporodnak a családbarát munkahelyek, ahol gyerekmegőrzőkkel segítik az édesanya pénzkereső tevékenységét.