Valami bűzlik Belgiumban

Érthető a nagy kíváncsiság: a titánbuzogány (tudományos nevén Amorphophallus titanum, azaz óriási formátlan pénisz) a világ egyik legnagyobb virágzatú növénye, a torzsavirágzatúak között pedig a legnagyobb. Ráadásul virágba borulási ritmusa sem szokványos: a virágzása igen rövid ideig, legfeljebb három napig tart, aztán a hervadása után négy-öt évet kell várni az ismétlésre. E brüsszeli példány a jelek szerint kiválóan érzi magát: az utóbbi öt évben immár harmadszorra mutatja meg virágát a világnak.

De nézzük, mekkora is ez az óriásvirág. Az eddigi rekordot – 294 centiméteres magasságot – 2005-ben, a stuttgarti Wilhelma botanikus kertben mérték. A mostani brüsszeli virág „csak” 244 centis lett – alig két arasszal nagyobb egy szabványos ajtónál. Elhervadását követően nagyjából hat méter átmérőjű lombkoronát növeszt a titánbuzogány gumója. S e gu¬mó szintén említésre méltó súlyú: fél mázsánál is többet nyom.

Ám létezik egy másik rekordgyanús tulajdonsága is a szóban forgó növénynek: ha létezne valahol a világ legbüdösebb virágainak listája, a titánbuzogány vezetné. A bűznek ugyan nincs mértékegysége, de el tudjuk képzelni, mire képes, ha magyarra fordítjuk az őshazájában, Szumátra szigetén használt indonéz nevét: bunga bangkai – a bunga virágot jelent, bangkai pedig tetemet. Nyilván a rovarokat csábítja magához a bűzzel, így biztosítva a porzást.

Világszerte több száz példányát nevelik gyűjtők és a botanikus kertek üvegházaiban, de a természetben csak Szumátra trópusi erdőiben található meg. Óceánia, Ázsia és Afrika trópusi vidékein a gumója miatt termesztik, amit élelmiszerként fogyasztanak. Betakarítását vélhetően nem a virágzás idejére ütemezik…