Laktató tévhitek

A csípős ételek gyormorfekélyt okoznak? Ebből annyi igaz, hogy meglevő fekély esetén a csípős fogások valóban fokozhatják a panaszokat. A fekélyt – így nevezzük az elváltozást, ha a gyomor falát borító nyálkahártya megsérül legalább 5 mm területen – gyakran egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza. De bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

Laktóz-intolerancia esetén tiltólistás a tej? A köztudatban gyakran összekeveredik a tejallergia és a tejcukor-érzékenység fogalma. Aki allergiás a tejre, az valóban semmilyen formában ne fogyasszon tejterméket. Ám laktóz-intolerancia, azaz tejcukor-érzékenység esetén a joghurt, a kefir, a túró, a sajt az étrendbe illeszthető.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető? A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni érzékenységet jelenti. Gyakori tünete a liszttartalmú ételek fogyasztásakor fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés, de a vashiányos vérszegénység, a depresszió, a csontritkulás is jelezhet lisztérzékenységet. Ha a tipikus panaszok elmaradnak, előfordulhat, hogy a betegséget csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után diagnosztizálják. Minden jelet komolyan kell venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

Puffadás miatt mellőzzük a babot? A babot a legpuffasztóbb hatású ételként ismerjük, pedig nem is okoz túl sok panaszt. A bab – a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan – több energiát és rostot tartalmaz, mint a legtöbb zöldség, s kiváló forrása a B1-vitaminnak, a káliumnak és magnéziumnak. A hüvelyesekben található triszacharid hatóanyag gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A gázos „mellékhatások” megelőzésére a főzés előtt 8–12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd a szárazhüvelyeseket fedő nélkül főzni. Az ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segít elkerülni.