Hadilábon a betűvetéssel

Többféleképpen állhatunk hadilábon a betűvetéssel. Elsődleges analfabéta, aki nem tanult meg írni-olvasni – a kutatások szerint a magyarok közt százezerre tehető a számuk –, míg a másodlagos megtanult ugyan, de elfelejtette, aminek legfőbb oka a tévé és a telefon uralma. A fél¬analfabéta minden betűt nem, de számos szót felismer, s leírja a nevét. A funkcionális analfabéta kibetűzi ugyan a szavakat, de nem képes jól értelmezni a szöveget, ami akadályozza a tanulásban (becslések szerint az iskolás kort elhagyott magyar felnőtt népesség 25-30 százaléka sorolható ide). Nekik a munkához jutásban már az önéletrajz megírása, a jelentkezési lap kitöltése is nagy gondot okoz, s szinte leküzdhetetlen akadályt jelent a jogosítvány megszerzése, a számítógép kezelése. Manapság a felnőttképzés keretei közt roppant kevés iskolában, illetve a börtönökben lehet igazi barátságot kötni a betűkkel.

Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) adatai szerint a világon a 15 évnél idősebb népesség 16 százaléka (770 millió ember!) nem képes a hétköznapokról szóló rövid szöveget leírni, elolvasni. Míg Európában, Észak-Amerikában, a közép-ázsiai országokban csupán a lakosság 1-2 százaléka írástudatlan, addig ez az arány Kelet-Ázsiában és Latin-Amerikában a 10 százalékot közelíti, az arab országokban pedig 23, a karibi térségben 31, Dél- és Nyugat-Ázsiában 37, a szubszaharai országokban 41 százalékra rúg. A legtöbb írni-olvasni nem tudó 15 év feletti ember Indiában él: számuk eléri a 287 millió főt.

A világ teljes írástudatlan népességének kétharmada – 493 millió fő – nő. Döbbenetes, hogy Jemenben az írni-olvasni nem tudó fiatalok 86 százaléka lány. Biztató viszont, hogy a 15–24 éves fiatalok között az írni-olvasni tudás aránya már mindenhol magasabb, mint a felnőttek soraiban, ami jórészt az alapfokú képzés terjedésének köszönhető. Az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) tavaly 604 millió dollárt fordított oktatási programokra szerte a világon.

De térjünk haza és a mába. A Magyar Olvasástársaság felmérése szerint fiataljaink körében folyamatos a szövegek böngészésének visszaszorulása, amit nem lehet csakis az elektronikus eszközök nyakába varrni. S ennek nyílegyenes következménye, hogy minden negyedik-ötödik magyar ifjú funkcionális analfabétának számít…