Kazánmustra ideje

Nincs kellemetlenebb dolog, ha már a hideg napokban derül ki: valami baj van a fűtéssel. Ezért inkább nyár végén ellenőrizzük a berendezéseket. A legtöbb épületben központi fűtésrendszert építettek ki. Elsőként érdemes a kazánt megnézni, vajon a víznyomás nem esett-e le. Ha nem, akkor beindíthatjuk a hőtermelést, legyen a készülék gáz- vagy vegyes tüzelésű. Amennyiben a víznyomás leesett, nézzünk körül a radiátorok csapjai környékén: ha valamelyik
folyik, a tömítés körül rozsdás elszíneződést vagy a padlón foltokat találunk. A tömítés javítása nem könnyű feladat, mert a rendszerben ott a víz. Amikor minden radiátor külön zárható, leválasztható, akkor nincs gond, mert csak az adott testet kell
vízteleníteni és a javítást elvégezni.

Ha a rendszerünk egybefüggő, akkor az egész házban le kell engedni a vizet, majd javítás után feltölteni. AŒ javítás végeztével a megfelelő alapnyomásig töltsük fel a fűtésrendszert, majd végezzünk próbafűtést. A kazánok, a konvektorok egyik legfőbb nyári betegsége, hogy bedugul a gyújtólángot adó csövecske: ide por, piszok, pókháló kerülhet –
érdemes ezek kitisztításával kezdeni a bajok forrásának keresését. Sokan az őrlángot is elzárják nyárra, hogy ne fogyassza a gázt, ezért itt könynyen keletkezhet dugó. Ha mindezzel megvagyunk, de még mindig nem gyullad be a lángocska, nézzük
meg, ad-e szikrát a gyújtószerkezet. Ha nem, forduljunk szakemberhez, s ez általában is igaz: a legtöbb kazán több évre szóló garanciával rendelkezik, amit a szakszervizzel szemben csak akkor érvényesíthetünk, ha évente szakemberrel végeztetjük el a kötelezo felülvizsgálatokat. Érdemes ezt már a nyár végén megtenni, mert ilyenkor még jobban ráérnek a
szerelők. Gyarapodik a cserépkályhák száma is: ahogyan drágult a gáz, sokan úgy álltak át fafűtésre.

Itt is érdemes próbafűtést végezni. Általában ötévente kell kihívni a kályhást, hogy takarítsa ki a kályhánkat, illetve ha kell, fugázza újra a cserepek közét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kéményseprők munkájának fontosságát! Télen alig múlik el hét, hogy ne halna meg egy-egy család szénmonoxid-mérgezésben. Ilyenkor az életveszélyes égéstermék a rossz kémény, a szakszeűutlen üzemeltetés miatt a lakásban terjed szét. Ne sajnáljuk azt a néhány ezer forintot, amit egy-egy tisztításért kérnek a kéményseprők, de ha netán több tízezerbe kerülne a kémény rendbehozatala, az is csekélység a tragédiabekövetkeztéhez képest…

S aki igazán előrelátó, már mostanában megveszi a szenet, a tűzifát. Az utóbbinak a felhasogatás után még másfél-két hónapja marad arra, hogy jól kiszáradjon.