Piknikezzen temetőben!

Angliában és Kanadában terjed a temetői piknikezés szokása is: családok időnként nem csupán elhunyt szeretteik sírját látogatják meg, hanem falatoznak is a sírok közötti padokon, a gyepre pedig plédet terítve leheverednek, napoznak, a gyerekek labdáznak, fogócskáznak. A vidám gyerekzsivajt, nevetgélést nemhogy kegyeletsértésnek tartanák, hanem az elhunyt szerettük iránti tiszteletük kifejezéseként is értékelik. Az angliai Bristolban ennél is tovább mentek: ajándékboltot és kávéházat nyitottak a temetőben, jó időben szabadtéri esküvőket tartanak, fogadásokat rendeznek. Az üzleti megbeszélések számára külön épületet terveztek – s nem csupán a temetkezési vállalkozóknak…

Nálunk az ilyesmi még perverziónak tűnik, márpedig a temetők néhány száz évvel ezelőtt a társadalmi életben a mainál sokkal nagyobb szerepet töltöttek be. Ezért is lehetséges, hogy a párizsi fiatalok a Père Lachaise temetőt sokkalta romantikusabbnak tartják, mint az autók bűze miatt egyre elviselhetetlenebb Champs-Élysées-t.

S hogy a temetői piknikezés nem kegyeletsértés, az a halálra készülők végakaratából is kitűnik. Egyre többen rendelkeznek úgy, hogy a drága és sokszor hivalkodó kő síremlék helyett inkább fát ültessenek föléjük – mely megnőve árnyat ad a látogatóknak, akik ennek köszönhetően is többet időznek a temetőben.