Adjon tartást a gyerekének!

Scolibulira érkezem az Országos Rehabilitációs Intézetbe, ahová játékos sportvetélkedőre várták a múlt hétvégén a gerincferdüléses (scoliosisos) fiatalokat, a szülőknek pedig ortopéd orvos, gyógytornász és gerincsebész részvételével tartottak szakmai fórumot.

A tornateremben nyurga kamasz lányok és fiúk pattogtatják a labdát az akadályok között. Pólójuk fölött valamennyien fehér, műanyagból készült fűzőt viselnek. Vagyis majdnem fehéret, mert többekét rajzok, jópofa feliratok színesítik. „Ez itt egy korzett rajtam, ha kérdésed van, halljam!” – olvasom az egyiken. No, kérdésem akad bőven. S aki válaszol: dr. Marschalkó Péter, a Heim Pál kórház ortopédiai osztályának vezető főorvosa.

– A statisztikák szerint a tinédzserek 4-5 ezreléke szenved gerincferdülésben Magyarországon, ennél azonban lényegesen többen lehetnek. A scoliosis kezelésében alapvető a korai felismerés, amiben a szülők, védőnők, pedagógusok mellett fontos szerep jut a gyermek-, illetve iskolaorvosoknak is. Az ő feladatuk lenne kiszűrni és ortopéd szakorvoshoz irányítani a scoliosisgyanús gyerekeket. A közelmúltban 600 védőnőt képeztünk ki a korszerű szűrési technikára, ami országos szinten rendkívül kevés. Ortopéd orvosból is nagy a hiány, itthon csupán 15 olyan kolléga dolgozik, aki kifejezetten a gyerekekre specializálódott – magyarázza Marschalkó doktor. A gerincferdülésnek számos oka lehet – ilyen a mozgásszegény életmód, a gyenge hátizomzatból eredő tartási rendellenesség, valamilyen veleszületett betegség –, a pontos válasszal a mai napig adós a tudomány. Megelőzni nem lehet, de amikor még kisfokú a görbület, egyénre szabott terápiával jól kezelhető, akár a teljes gyógyulás is elérhető. Ha a görbülés mértéke 20 fok alatti, elegendő a hátizmokat erősítő gyógytorna; 20 és 40 fok között a fűző visszafordíthatja az elváltozást; 40 fok fölött a gerincsebész dönti el, hogy szükség van-e műtéti beavatkozásra.

A gyógyuláshoz gyereknek, szülőnek, orvosnak, gyógytornásznak, fűzőkészítő mesternek együtt kell működnie. Elengedhetetlen a gyógytorna. Ám felkészült – a szakorvosok szerint üdvösnek tartott Katharina Schroth-féle terápiát gyakorló – gyógytornászból sincs elegendő. Mindannyian túlterheltek, kevés idő jut egy-egy gyerekre. Ha a szülő hatékonyabbá akarja tenni csemetéje gyógyulását, mélyen a zsebébe kell nyúlnia: magángyógytornásznál 3-5 ezer forintba is kerülhet egy-egy óra.

A korzett viselése akkor válik szükségessé, ha a gyógytorna önmagában már nem tűnik elegendőnek a görbület korrigálására. Bár a mai korszerű darabok vékonyak és testhez simulók, de a nap 24 órájából 23-ban viselni ezeket nem leányálom.

– Harmadikos koromban a védőnő fedezte fel, hogy gerincbeteg vagyok – meséli Kővágó Lili, aki a tornaterem egyik sarkában csivitel a barátnőivel. – Az ortopédián azt mondták, hogy ússzak és lovagoljak, de nem segített. Amikor súlyosabbá vált az állapotom, fűzővel kezdtek kezelni.

Acsády Hannánál a tüdőröntgenen derült ki, hogy S-alakú a gerince. Ekkor 11 éves volt, az éves iskolai szűréseken mindaddig nem jöttek rá a bajra. Puchele Viktóriának az édesanyja vette észre, hogy nagyon csúnya a háta. A lánynak már 60 fokos volt a görbülete.

Hogyan fogadták, hogy korzettet kell viselniük? Eleinte zokogva tiltakoztak, szégyellték, takargatták a fűzőt. – Amikor először vettem fel a ruhám fölé, az osztálytársaim többsége rajzolt rá, felpróbálták. Páran nem mertek közelíteni, biztos nem tudták, mit is kellene kérdezni – emlékszik vissza Hanna, aki ma már szívesen viseli a kényelmetlennek tűnő páncélt. A nagy áttörést a Vertebra Alapítvány szervezte nyári korzettes tábor jelentette. – Annyira jó azok között lenni, akik átérzik, milyen érzés fűzőt hordani, s látni, hogy ők sem tudják a cipőjüket bekötni – meséli nevetve Viki. – Amikor először csatoltam magamra, a mélyponton voltam. A táborban rengeteg barátot szereztem, és ma már úgy érzem, hogy szinte ez a legjobb dolog, ami történhetett velem.

Csoda egy szerkezet a korzett – jegyzem fel a füzetembe. Úgy gyógyít, hogy tartást ad. S nem csak a gerincnek.