Gyanús, ha szelíd

Lassan fél évszázada történt az utolsó veszettség miatti haláleset Magyarországon. Azt gondolhatnánk, fellélegezhetünk ez ügyben, pedig bármely vadon élő emlősállattal az érintkezés fertőzésveszélyt jelenthet. S közülük jó pár könnyen kapcsolatba kerülhet a háziállatainkkal.

Család-otthonBiczó Henriett2013. 11. 06. szerda2013. 11. 06.

Kép: Image: 0159548370, License: Rights managed, Scared and aggressive, subordinate Red fox (Vulpes vulpes) in defensive posture showing teeth and keeping ears flat in meadow, Property Release: No or not aplicable, Model Release: No or not aplicable, Credit line: Profimedia-Red Dot, Alamy, Fotó: Profimedia-Red Dot

Scared and aggressive, subordinate Red fox (Vulpes vulpes) in defensive posture showing teeth and ke
Image: 0159548370, License: Rights managed, Scared and aggressive, subordinate Red fox (Vulpes vulpes) in defensive posture showing teeth and keeping ears flat in meadow, Property Release: No or not aplicable, Model Release: No or not aplicable, Credit line: Profimedia-Red Dot, Alamy
Fotó: Profimedia-Red Dot

Esztendőnként – minden ti¬zedik percben – 55 ezer ember hal meg világszerte veszettség miatt. Ez az amúgy megelőzhető betegség szinte minden esetben halálos, ha a beteg nem jut azonnal megfelelő ellenszérumhoz. A veszettség-ellenőrzési világszövetség javasolja: bárki, aki olyan helyre utazik, ahol nagy a veszettség kockázata és a megfelelő vakcinák nem hozzáférhetőek, indulás előtt oltassa be magát.

– Hazánkban 1965-ben történt az utolsó haláleset, de egyáltalán nem lehetünk nyugodtak – vélekedik dr. Kapiller Zoltán állatorvos. – Olyan veszélyforrások is lehetnek, amikre sokan nem gondolnak. Bármely vadon élő emlősállat fertőzésveszélyt jelenthet. Ebbe beletartozik az is, ha valaki például elüt egy vadat, hazaviszi, és otthon feldolgozza. A barlangászkodásnál sem árt az elővigyázatosság: ha egy veszett denevér vizeletet spriccel a levegőbe, már a permet belélegzése is veszélyt jelenthet. Az utóbbi években az erdei nagyvadak mellett az apró rágcsálók között is találtak veszett példányokat, ami azért aggasztó, mert leginkább ők érintkeznek a háziállatokkal, kü¬lönösen a macskákkal. Fontos az elővigyázatosság, ezért ha csak a gyanúja is felmerül, hogy szokatlanul viselkedik valamelyik háziál¬latunk, érdemes szakemberhez fordulni, a kritikus időszakban megfigyeltetni, majd megtenni a szükséges óvintézkedéseket – javasolja a szakember.

Az 1970-es évek második felében az összes, laboratóriumban igazoltan veszett jószágnak még csupán az 5%-a volt háziállat, de tíz évvel később ez az arány már 25%-ra emelkedett. Az erdei vadak közül a veszettség szempontjából elsősorban a rókák érintettek. Az 1992 óta tartó, úgynevezett ró¬kavakcinációs programnak (az állatok számára repülőgépről kiszórt, ehető oltóanyag) köszönhetően csökkent a veszett vadak száma, de dr. Kapiller Zoltán szerint az emberi beavatkozás is érdekes következménnyel járt. – Bármilyen furcsa, a veszettség kordában tartotta a rókapopulációt, viszont a betegség visszaszorítása miatt jelentősen elszaporodott az állomány. A számuk nagyobb, mint amennyit az adott terület eltartani képes, ezért egyre inkább a lakott területek felé veszik az irányt, pedig ez az alapvetően roppant óvatos állat korábban nagyon tartott az embertől. Ma viszont már jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek