Magyar csokik külföldről

Összesen 60 ezer tonna édességet eszünk meg évente, ebből 4 ezer tonna a szaloncukor. Az édesség negyedét az év végi ünnepek során faljuk fel. A magyar csokipiac számokban: nyolc nagyobb hazai gyár, néhány tucat kézműves manufaktúra, 130 milliárd forintos éves forgalom, 2500 munkahely.

Család-otthonO. Horváth György2013. 12. 06. péntek2013. 12. 06.

Kép: Szerencs csokigyár mikulás télapó édesség gyártás élelmiszer ipar 2010 10 14 Fotó: Kállai Márton

Magyar csokik külföldről
Szerencs csokigyár mikulás télapó édesség gyártás élelmiszer ipar 2010 10 14 Fotó: Kállai Márton

Decemberben 5 ezer tonna figurás terméket veszünk 2 milliárd forintért, ezt egészíti ki 5-6 ezer tonna szaloncukor – 5,5-6 milliárd forint értékben. Egyre inkább a nagyobb kakaótartalmú termékekre koncentrálunk, mert valódi csokit akarunk enni. Gagyi – szürke- és feketepiaci termék – sok van a piacon, alig 10-20 százalék a kakaótartalmuk.

A tavalyi forgalmat nézve 1 százalékkal esett a csokira fordított összeg. Ennek oka a kakaó drágulása és a hazai adóztatás: tavaly volt az első év, amikor már külön adót kellett fizetni a sok cukrot, sót és zsírt tartalmazó termékekre akkor is, ha az hazai, akkor is, ha az import termék. Mert a csokik többségét – kivéve a Nestlé diósgyőri gyárában készült figurás termékeket – nem itthon gyártják. A Boci csokit a Nestlé Szlovákiába vitte, a Kraft pedig Csehországba a Sport szeletet, a Piros Mogyorós gyártása Pozsonyba költözött, miután a gyárat 2004-ben bezárták. A Balaton szelet pedig évek óta Romániában készül.

A 2009 óta szűkülő piacon tucatnyi hazai nagyobb gyártó működik, nagyjából két tucat csokimanufaktúra, amelyek a prémium kategóriákra koncentrálnak, termékeik viszont szinte megfizethetetlenek a nagyközönség számára.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek