Igyál, de csak keveset!

A Texasi Egyetem szigorúan ellenőrzött kísérletében összesen 1824, 55–65 éves önkéntest vizsgáltak húszéves periódusban. A mérlegelésnél figyelembe vették a résztvevők gazdasági és társadalmi helyzetét, fizikai állapotát. A kutatók megállapították, hogy a halandósági arány azoknál volt a legmagasabb, akik egy kortyot sem ittak, ezzel szemben az alkalmi alkoholfogyasztók – akik naponta 1-2 pohár italt is elfogyasztottak – általában később haltak meg. Az alkalmi ivók 41 százaléka hunyt el idő előtt, míg az absztinenseknél ez az arány 69 százalék. Ennél még a keményen ivóknak is jobbak az esélyei: náluk 60 százalékos volt a halandósági arány. Tehát annak ellenére, hogy az alkoholfogyasztók nagyobb eséllyel kapnak rákot, májzsugort, ráadásul függővé válnak és inkább szenvedhetnek balesetet, átlagosan még mindig tovább élnek, mint az antialkoholisták.

Vajon mi lehet az oka? Az egyik lehetséges magyarázat szerint az alkohol társadalmi elfogadottsága miatt a rendszeresen keveset ivók jobb közösségi kapcsolatokat alakíthatnak ki, ami hozzájárulhat a szellemi és fizikai egészséghez. Ezzel szemben az antialkoholisták az alkalmanként vagy rendszeresen ivókhoz képest hajlamosabbak a depresszióra. Továbbá az is bizonyított, hogy az alkalmi ivás – például az esténkénti vörösborfogyasztás – jót tesz a szívnek és a keringési rendszernek. Európában az egyik leghosszabb élettartamú nép a könnyű vörösbort napi rendszerességgel fogyasztó francia.