Ön mennyire érzi az ízeket?

A franciák úgy tartják, aki ízletes falatot vesz a szájába, jó hírt üzen a szívének. Ám nem is annyira a szívének, hanem az agyának, mivel az már csecsemőkortól elkezdi párosítani az ízeket az érzelmekkel – magyarázza dr. Balázs Csaba, a Budai Allergiaközpont endokrinológusa. Nyelvünk ízlelőbimbói jelzést küldenek az agy megfelelő területére, az pedig felismeri a táplálék ízét. Az ízemlékek azonban nem lennének teljesek illatok nélkül. Fokozza az ízérzékelést az étel hőmérséklete, látványa és színe is.

A nyelv izomszövetből és mirigyekből épül fel. Felületét szemölcsök borítják, s itt helyezkednek el az ízlelőbimbók is. Mennyiségük határozza meg, hogy mennyire érezzük sósnak a sósat, édesnek az édeset. A nők ízlelése és szaglása kifinomultabb, érzékenyebbek a keserűre és jobban kedvelik az édeset, míg a férfiakat inkább a sós ízek és az erős, csípős falatok vonzzák. Az életkor előrehaladásával az ízlelőbimbók kétharmadát elveszítjük, ezáltal csökken az ízek iránti érzékenységünk – mondja az endokrinológus. Az idősebbeknek az azonos ízélményhez körülbelül kétszer annyi sóra van szükségük, mint a fiataloknak. Ha a nagymama elsózza a vasárnapi húslevest, nem feltétlenül a főzőtudománya hagyta cserben: egyszerűen kevésbé érzi az ízeket és az illatokat. A só- és borstartót azonban Balázs professzor száműzné a kezünk ügyéből: a túlsózott, túlfűszerezett ételek rendszeres fogyasztása ugyanis nemcsak a vérnyomásunkat, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is növeli. Idősebb korban a szomjúságérzet szintén csökken, így a túlzott sóbevitelnek könnyen kiszáradás lehet a vége. Ha elvesznek az ízek, nem okoz örömöt az evés, így az étvágy is csökken, ami pedig vészes lesoványodáshoz és hiánybetegségekhez vezethet.

Az ízérzés csökkenését a depressziótól a pajzsmirigy működési zavarán át a szklerózis multiplexig vagy a Parkinson-kórig számos súlyos betegség is előidézheti – figyelmeztet dr. Balázs Csaba. Bizonyos vitaminok (A, B) és nyomelemek (cink, folsav) hiánya, hormonális változások, vérszegénység, cukorbaj is állhat a háttérben, de lehet a refluxbetegség kísérő tünete is. Kutatások bizonyítják, hogy az édes és a keserű elkülönítésében örökletes gének játszanak szerepet, s ezek gyakran társulnak daganatos vagy anyagcsere-betegségekkel. Egyes gyógyszerek – többek között a vérnyomás- és koleszterincsökkentők, az antidepresszánsok – ugyancsak tompíthatják az ízérzékelést, de például a fémes vagy rossz szájízt az amalgámos fogtömés is előidézheti. Ezért is fontos két-három hetes ízérzékelési zavar esetén orvoshoz fordulnunk – hogy ne csak emlékeinkben éljenek a megőrzött zamatok, hanem valójában élvezhessük azokat.