Micsoda nő ez a férfi!

A kettő között számtalan változat akad, vannak társadalmak, ahol legalább hat nemet kategorizálnak. Köztük például a transzszexuálisokat, akik férfi testben női lélekkel megáldva (megátkozva?) születtek. Sokan vannak, ám keveset tudunk róluk – dr. Tizedes Györgyöt, a pécsi Da Vinci Magánklinika orvos igazgatóját, a nemi átalakító műtétek hazai atyját kérdeztük.

Belépek a Mecsek-oldali klinika ajtaján, alattam a város, bennem a gondolat: vajon hányan tették ugyanezt nőként, majd távoztak férfiként? Változás rajtam is történik: elpirulok. Dr. Tizedes György ugyanis olyan nyíltan és szemléletesen beszél munkájáról, hogy lelki szemeim előtt akkor is látnám nemiségünk összes külső és belső kellékét, ha most nem épp egy férfi nemi szervből varázsolt nőit rajzolna a jegyzetfüzetembe. Persze enélkül nehéz lenne kifejteni: miért és hogyan változtatnak valakit ellenkező neművé? Beszélhetnénk virágnyelven is, ám mi harciasabbra fogjuk: le- és felszerelő hadműveletek – pardon, műtétek – ismertetése következik, elképesztő méretű, formájú és funkciójú fegyverarzenállal.

Azért nem hagyjuk mindezt a bulvárra, mert a látszat ellenére komoly a téma: a transzszexualitás nem hóbort, hanem fejlődési rendellenesség. Százezer születésből tíz esetben bárhol bárkivel előfordulhat. Hibáztatni se szülőt, se gyereket nem lehet, már a méhen belül eldől minden egy agyi anyagcserezavar következményeként. A gyereknek kezdettől fogva problémája van a nemével, négy-ötévesen kijelenti, hogy ő nem az, akinek született. A másik nem ruháit szeretné hordani, azok játékait játssza és a barátai is közülük kerülnek ki. Átnevelni esélytelen, s ha nem kap a törekvéseihez támogatást a környezetében, akkor előbb-utóbb kitör vagy egész életét lelkileg megnyomorítva éli le. Az öngyilkosok aránya nem véletlenül magasabb a körükben. Mit lehet tenni? Egyet biztosan: a problémát nem Isten csapásának tekinteni. S mivel a lelket – legalábbis egyelőre – nem tudják a testhez alakítani, így a testet próbálják a lélekhez igazítani.

Egy-két év és hárommillió forint – ennyi kell ahhoz, hogy valaki végleg a háta mögött tudja született nemét. Nő esetében először eltávolítják a melleket és a méhet, majd meglévő – például hasi – szövetből a két láb között kialakítják az új fegyverzetet. Ám – ahogy dr. Tizedes György mondja – azzal egyelőre csak legyeket tud csapkodni. Következik hát a protézis, aminek köszönhetően teljesült az ötvenéves Mariska vágya is, aki néhány éve azzal kopogtatott be a doktorhoz, hogy szeretne végre egy nőt boldoggá tenni.

S hogyan lesz nő egy férfiből? Két szép szilikon fent, lent meg csak befordítani, ami addig kifelé volt – gondolja a laikus. Nos, az új női testrészbe beépítik az eredeti férfiszervben lévő érzőidegeket, a barlangos testek pedig immár a női barlangban kapnak helyet. A néhány órás főműtétet aztán kiegészítő kezelések követik: zsírleszívás, feltöltés, ádámcsutka-eltávolítás, arckarakter-formálás.

Szabad-e? – motoszkál bennem a gondolat. Van-e joga az embernek beavatkozni a természet rendjébe? Nemhogy szabad, de kell – mondja erre az orvos, aki csaknem kétszáz nemi átalakító műtétet hajtott már végre. Hiszen ezek az emberek szenvednek. Utálják a testüket, mindent megtesznek, hogy megszabaduljanak idegennek érzett részeiktől: fásliznak, hátrakötnek, kóklerekkel csonkoltatnak. Ha a műtétet nem tudják finanszírozni, hormonokat szednek. Hova menjen pisilni női testtel a férfiként élő targoncás? Hogyan használja a munkahelyi öltözőt és fürdőt? A közúti igazoltatás is órákig tart annak, aki műtét híján nem tudott nevet változtatni: Zsuzsinak hívják, de a hormonoktól mély hangú és szakállas. Pedig a transzszexuálisok is teljes értékű tagjai lehetnek a társadalomnak. Ehhez azonban fontos lenne, ha az érintett mellé állna a környezete. Úgy, ahogy annak a betegnek, akiről az orvos így mesél:

– Négyen jöttek, mind a négyen sírtak. A fiút, aki lány akart lenni, ismertem. Mellette idősebb pár, ők voltak a szülei. A másik oldalon egy nő. Hát maga ki? – kérdeztem, mire a válasz: – Én vagyok a volt feleség…

Harmadik nem

Tavaly november óta Németországban üresen maradhat egy rubrika a születési anyakönyvben: az újszülött neme. A törvényt – elsőként az Európai Unióban – az interszexuálisok védelmében alkották meg, akikből évente néhány száz születik az országban. Az újszülöttek később átsorolhatják magukat nőnek vagy férfinak, de akár életük végéig maradhatnak e harmadik kategóriában.