Évekkel is meghosszabbíthatnánk gyermekeink életét

Betegségeinkért gyakran hibáztatjuk a génjeinket: nem tehetek róla, ezt örököltem – próbáljuk hárítani saját felelősségünket. Az elmúlt évek kutatásai szerint azonban a genetikának sokkal kisebb a szerepe a betegségek kialakulásában, mint azt korábban feltételeztük. – Az egészséget körülbelül 20 százalékban a génjeink határozzák meg, 80 százalékban pedig a környezet, azon belül is a táplálás, táplálkozás. Az azonban új felfedezés, hogy a táplálkozás befolyásolja a genetikát – tudtuk meg dr. Veres Gábor gasztroenterológustól, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnökétől. Több tudományos vizsgálat támasztja alá a helyes táplálkozás fontosságát a fejlődés korai szakaszában, az élet első 1000 napjában. A magzat fejlődését az édesanya egészségi állapota befolyásolja, ezért a mondás, miszerint „jó dolga van, mint az anyja hasában” csak akkor igaz, ha a kismama már a várandósság első pillanatától odafigyel az életvitelére, arra, hogy mi kerül a tányérjára, s legalább féléves koráig szoptatja a csecsemőjét. A fogantatástól hároméves korig tartó időszakban alakul ki többek között a zsírsejtek száma, ami a későbbiekben lényegében már nem is változik. Ekkor dől el, hogy a pufók csecsemőből kövér felnőtt lesz-e.

Ezekben az években fejlődik ki a gyerek immunrendszere, a csúcscsonttömege, ami a későbbi csontritkulás mértékét befolyásolja. Helyes táplálkozással csökkenthető lenne a már-már népbetegségnek számító szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegség kockázata is.

Az orvosokból, kutatókból, biológusokból és táplálkozási tanácsadókból álló Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület a minap indította útjára az „Első 1000 nap” elnevezésű tájékoztató kampányát. E korai időszak egészségvesztése a későbbiekben nem vagy csak nehezen helyrehozható – állítják a szakértők.

Akár évekkel is meghosszabbíthatnánk gyermekeink életét, ha a fogantatásuk pillanatától fogva kellő gondot fordítanánk a megfelelő táplálásukra.