Nyúl meg a tojása - Különös húsvéti szokások

TAVASZISTENNŐ MADARA

A nyuszifészkeket vizslató gyerekeket hímes tojással, csokoládéval, apró ajándékokkal örvendezteti meg a tapsifüles. Na de hogy kerül a tojás egy négylábú vackába? Erre többféle magyarázattal is szolgál a legendárium.

A tavaszi napéjegyenlőséget, a természet újjászületését ősidők óta ünneplik az emberek. A germánok a tavasz és a termékenység istennőjét, Ostarát köszöntötték e napon, gyakran ábrázolták nyulak körében – nem véletlenül: az ő tiszte volt feléleszteni a természetet téli álmából, termékennyé tenni a földet, elősegíteni a bő termést. Egyik évben azonban késve érkezett, s miközben az erdőket, mezőket járta, dermedt szárnyú, haldokló madárra bukkant. Megszánta a vergődő kis szárnyast, s mert az repülni többé már nem tudott, nyúllá változtatta, meghagyván neki azt a képességét, hogy tojásokat rakjon – méghozzá színeseket.

Mások szerint a nyúl félreértésből ugrándozott be a húsvéti szimbólumok körébe. Egyes német vidékekenrégen gyöngytyúkkal és annak tojásaival ajándékozták meg egymást az ünnepen. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, de röviden Haselnek is nevezik, ezt érthették félre, s keverhették össze az idők során a nyulat jelentő Hase szóval. Így állt elő az a furcsaság, hogy ma a nyuszi tojja a húsvéti tojást, s csokiformát öltve parádézik az üzletek polcain. Hazai karrierje nem is olyan régen kezdődött: a karácsonyfa-állítás szokásához hasonlóan, a húsvéti nyúlszimbólum is a XVIII–XIX. században, a beköltöző német városi polgárságnak köszönhetően került el hozzánk – s terjedt el szerte a világon.

Az Egyesült Államokban is hagyomány, hogy húsvétkor fészket készítenek a színes tojások és az ajándék számára, míg Ausztráliában már korántsem ennyire népszerű a nagyfülű rágcsáló. A kontinensen ugyanis egy időben annyira elszaporodtak az üregi nyulak – mérhetetlen károkat okozva a termésben –, hogy már-már természeti csapást jelentettek, irtották is tűzzel-vassal.

Az 1970-es években mozgalom indult annak érdekében, hogy a húsvéti nyulat lecseréljék egy küllemében hasonló erszényes állattal – azóta egyre több ausztrál kisgyereknek nem a tapsi hozza a tojást, hanem a bilby.

VÉRCSEPPTŐL PIROSLIK

A tojás az ősi hiedelmek szerint a termékenység, az újjászületés, az örök élet szimbóluma. A görög-római mitológiában istenek születnek belőle, a finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint pedig az egész világ egy tojásból keletkezett. A tojásnak különleges kultusza alakult ki az egyházak életében is. A keresztények a feltámadás szimbólumát látják benne: Jézus is úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját.

S hogy hagyományosan miért piros a húsvéti tojás? Erre is számos magyarázat adódik. A piros szín egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. Az Alföldön az a történet járja, hogy egy asszony éppen a tojásokat szedte össze a tyúkok alól, amikor meghallotta Jézus föltámadásának hírét. A kötényébe rakott tojással átszaladt a szomszédba, ahol hitetlenkedve fogadták az újságot: „Úgy támadt ő fel, ahogy piros a tojás a kötődben!” – gúnyolódtak a kétkedők. Az asszony akkor a kötényébe pillantott, és látta, hogy a tojások pirosra változtak.

Körmend környékén úgy tartják, hogy amikor Jézust keresztre feszítették, arra sétált egy asszony, aki tojást vitt a kosarában. Letette a földre és imádkozni kezdett, amikor egy vércsöpp hullott az egyik tojásra és az megpirosodott tőle.

Szinte minden húsvéti szimbólumról, így a tojásról is elmondható, hogy termékenységvarázsló szerepe is van. Ezért öntözik meg a férfiak a szebbik nem képviselőit, s kapnak a fáradságukért cserébe hímes tojást. S hogy mi lesz a sok munkával kicifrázott locsolózsákmány sorsa? Jó esetben a sonka és a kalács mellett vacsoraként végzi, ám a világ számos részén a hagyományos tojásjátékok áldozatává válik. Angliában egy domb tetejéről kanalakkal gurítják le a tojásokat, a washingtoni Fehér Ház kertjében pedig gyerekek kergetik.

Ugyancsak Angliában – de számos vidékünkön is – ismert játék a tojásütés: ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik. Az nyer, akié a legtovább ép marad, a veszteseknek pedig meg kell enniük a törötteket. Franciaországban – miként nálunk – nagycsütörtökön csönd borul a templomokra, a harangok Rómába mennek, majd mikor húsvétvasárnap ismét megszólalnak, apró ajándékokat és tojásokat szórnak szerteszét. Haux városában 4500 tojásból sütnek óriási rántottát, mellyel ezer embert vendégelnek meg a főtéren. Svájcban a szökőkutakat papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal díszítik, hogy az Alpok szárazabb területeit is egész évben bőséges eső áztassa.