Kerti rovarszálló

Ha nincs elég alapanyagod – bár beszerzésük nem túl bonyolult –, akkor fúrj különböző méretű nyílásokat egy rövidke, nem élő fadarabba. Ínyencek az egyik rekeszbe helyezhetnek apróra tört fakérget is. Ha nem akarod, hogy a kíváncsi kutyusod kipiszkálja a szalmát és egyebeket, a keret egyik oldalát fedd le lyuggatott furnérlemezzel, a másikat csirkehálóval.

A kész remekművet helyezd ki árnyékos, védett helyre a kerted valamelyik zugába. Ha azt szeretnéd, hogy a vendégeid legfeljebb néhány héten belül rátaláljanak új otthonukra, tégy a közelébe lapos tálat, amiből sose fogyjon ki a víz.

A siker nem marad el.

Íme, a méhmenedék – de nevezhetjük rovarhotelnek is – elkészítésének „receptje”. Valamennyi kertben hasznos, hiszen biztos otthona lehet mindazon beporzóknak, melyek nem társadalomban élnek – például a posz-, bundás-, kőműves- vagy éppen művészméheknek.

De szeretik a tetvek ősi ellenségei, a katicabogarak is, valamint a különböző lepkefajok. Minderre a minél bőségesebb termés miatt van szükség. Csábítsuk hát kertjeinkbe a beporzókat, melyeknek a növények nyolcvan százaléka köszönheti a fennmaradását. Mindezt a közelmúltban egy többemeletes rovarhotel átadása során javasolta Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója. Méhmenedékünk elkészítésével nem csupán a minket szolgáló rovarokat csábíthatjuk növényeink közelébe, hanem megismerkedhetünk életükkel is – még ha mézet nem is pergethetünk belőle… Aki pedig többet akar tudni a rovarszállásokról, keresse fel a világhálón a http://www.greenpeace. hu/kv-a-mehmenedekekrol/ weblapot.