Mit tegyünk, ha nincs és nem is lesz légkondink? Egyszerű, olcsó praktikák

A válasz egyszerű: akinek van, kapcsolja be a légkondicionálót. Nos, a nyár forróbb napjaiban ezt sokan megtették, ugyanis csaknem annyi áramot fogyasztott az ország, mint a fűtési idényben szokott. Ám mi a feladatunk, ha nincs légkondicionáló gépünk, s nem is akarunk ilyet vásárolni?

Sok praktika és szabály segít bennünket.  Tegyünk a napsütés ellen: sok házon ott a roló, a spaletta, de sokat ér a sötétítőfüggöny, a tetőablak árnyékolása is. Házunk falára érdemes például vadszőlőt futtatni, de a déli-délnyugati oldalon jó szolgálatot tesz egy-egy árnyékoló nagyobb fa is, mely felfogja a legmelegebb sugárzást. Nagy forróságban érdemes lelocsolni a tetőt és a ház falát: nem annyira a víz hűt, hanem hogy a párolgás hőelvonással jár.

Fontos, hogy ne délben, hanem hajnalban és este szellőztessünk.

A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a levegőt megmozgató ventilátor. Ma már 3-5 ezer forintért is kapni olyat, melynek állítható a körbeforgási sebessége és csaknem zajtalan.

Érdemes magunkat is hűteni: a fürdőkádban öt perc a langyos vízben többet ér a zuhanyozásnál, és segíti az elalvást, ha nem törölközünk „csontszárazra”, hanem lepedőbe burkolózva dőlünk el az ágyon.

Ne csináljunk meleget a lakásban!

Elődeink nem véletlenül találták ki a nyári konyhát. Mit tehet, akinek nincs nyári konyhája, de főtt ételt szeretne? Tálaljunk gyorsan elkészíthető ételeket, ne olyat, amit órákig kell főzni. Ne használjuk a legtöbb hőt leadó sütőt. Érdemes egyszerű, zöldséges-gyümölcsös, kevés fűszert tartalmazó fogásokat, halat és csirkét ennünk, melyek belülről sem fűtik annyira a testünket.

S bizony, sok hőt fejleszt a tévé és a számítógép is, tehát ha lehet, használjuk ezeket is minél kevesebbet.