A megélhetéshez édeskevés az ápolási díj

Aki még nem ápolt tartósan beteg idős embert, nehezen tudja elképzelni, mennyi munkát jelent: gyakran 24 órás szolgálatot, kevés pihenéssel, szabadság nélkül. Évekkel ezelőtt kormányszintű egyeztetés kezdődött arról, hogy az ápolással eltöltött hónapok beszámíthatók legyenek a nyugdíjjogosultsági időbe. Erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012-ben nemet mondott. Az ápolási díj, illetve a megállapodás alapján történt járulékfizetési idő csak szolgálati időt jelent, jogosultsági időt nem.

Ápolási díjat az a nagykorú igényelhet, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg családtagját otthonában ápolja. A jogosultsághoz számos feltételnek kell megfelelni, melyek meglétét kétévente legalább egyszer felülvizsgálják. Kiemelt ápolási díj a legsúlyosabb betegeket otthonukban ápoló hozzátartozóknak jár, ami az ápolási díj alapösszegénél 80 százalékkal magasabb, havi 53 100 forintos juttatás.

Az ápolási díj folyósítása alatt dolgozni is lehet: napi négy órát. A kézhez kapott összeg után 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni azoknak, akik nem saját jogú nyugdíjasok. Ha az ápolt több mint két hónapot kórházban vagy bentlakásos szociális intézményben tölt, vagy ha az állapota már nem indokolja az ápolást – esetleg az ápolást vállaló nem teljesíti megfelelően a kötelezettségeit –, a díj folyósítása megszűnik.

A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatalban, mellékelve a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.