Akkor is, ha méltatlan?

Már a 2011-es Alaptörvénybe is bevették a szülőtartási kötelezettséget, miszerint „a nagykorú gyermek köteles gondoskodni a rászoruló szüleiről”. A kormányfő szerint ez az „erkölcsi parancs” még nincs végigvezetve a magyar jogrendszeren. Hogy milyen végigvezetésre gondolnak a döntéshozók, az egyelőre kérdéses.

Az állami nyugdíjrendszert többek között azért találták ki, hogy garantálják az idősek biztonságos anyagi megélhetését. – Nálunk viszont ma leginkább a nyugdíjas szülő támogatja a felnőtt gyerekeit, unokáit.

Sok a középkorú munkanélküli, a köz- és a feketemunkából élőknek minimális juttatásból kell megélniük. A nyugdíj, ha alacsony is, állandó, kiszámítható bevételt jelent a család számára – mondta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke. – Szerintünk a családnak olyan érzelmi bázisnak kell lennie, ahol a kölcsönös segítségnyújtás a világ legtermészetesebb dolga, amit nem kell törvényekkel szabályozni. Sokkal nagyobb gond, hogy a mai középkorúak jelentős része minimálbérre van bejelentve, alig fizetnek nyugdíjjárulékot. Ez a generáció idős korában éhezni fog, és ha a foglalkoztatás szerkezete nem változik jelentősen, az ő gyerekeik is hasonló sorsra jutnak – vélekedik a szakértő.

Követelhet-e szülőtartást az agresszív, alkoholista szülő? A jelenlegi családjogi törvény szerint, ha a „szülő tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett”, akkor igen, de a gyerek „kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére”. Hogy mi számít ennek vagy annak, gyakran az ügyvédek körmönfontságán múlik.

A bíróság a szülő és a gyerek vagyoni helyzetét egyaránt vizsgálja, de nem „szűken tartásról” van szó. Tehát nemcsak a létminimumot kell a szülők megélhetésébe bekalkulálni, hanem, mondjuk, az autó fenntartását is. Aki súlyos nélkülözésnek teszi ki a szülőjét azzal, hogy önhibájából nem fizet, két-három év szabadságvesztéssel is büntethető.