Praktikus tanács: ez az, amire érdemes időt és némi pénzt áldozni!

Keresse a Kalendáriumot! Olvasnivaló egész évre - alább egy kis ízelítő!

Család-otthon(D)2014. 10. 28. kedd2014. 10. 28.

Kép: Kecskemét, 2008. február 03. Pozsár Zoltán gazda szalmát pakol az udvarán lévő színben. Medgyesegyházán névszavazással elutasították a település határába tervezett szalmatüzelésű hőerőmű megépítését. Fotó: Ujvári Sándor

Praktikus tanács: ez az, amire érdemes időt és némi pénzt áldozni!
Kecskemét, 2008. február 03. Pozsár Zoltán gazda szalmát pakol az udvarán lévő színben. Medgyesegyházán névszavazással elutasították a település határába tervezett szalmatüzelésű hőerőmű megépítését. Fotó: Ujvári Sándor

Egész évre kínál hasznos tudnivalókat és érdekes olvasmányokat a Szabad Föld most megjelent, 2015-ös Kalendáriuma. Az alábbiakban a Házunk tája rovat praktikus tanácsaiból és a nyugdíjasoknak szóló összeállítás olvasói leveleiből válogattunk.

Szerzőként a Kalendáriumunkban is azok szerepelnek, akiknek az írásaival a Szabad Földben hétről hétre találkoznak olvasóink. Házunk tája rovatunk cikkeit a kertészkedőknek, jószágtartóknak O. Horváth György és Valló László írta.

Magról vagy palántáról? – többek között ezt a kérdést teszi fel Valló László, amikor a zöldségfélék termesztéséről ír. Idézünk válaszából: „A sárgarépát, a petrezselymet, a céklát, a retket, a hagymát, a babot, borsót, kaprot, csemegekukoricát minden esetben helyre vetjük. Sokan a tököt, sütőtököt és az uborkát is. A paradicsomot, paprikát, a dinnyéket, a fejes salátát és a káposztaféléket viszont leginkább palántáról nevelik, pedig érdemes meggondolni a helyre vetésüket. Az így kelt növények ugyanis sokkal jobban bírják a szélsőséges időjárási viszonyokat és a szárazságot, mint a palántázottak, ráadásul egészségesebbek is. Igaz viszont, hogy csak később hoznak termést.” Kollégánk a régebben vásárolt vagy saját magfogásból származó magok csírázási próbájának menetét is ismerteti: „Lapos tálcán terítsünk el itatóspapírt, nedvesítsük be, és szórjunk el rajta legalább harminc-negyven magot. A tálcát takarjuk le, hogy ne érje fény a magokat, tegyük meleg helyre, és tartsuk ott néhány napig. (Ügyeljünk, hogy az itatós állandóan nedves legyen.) Egy idő után elkezdődik a csírázás – számoljuk meg a csírákat. Ha az összes magnak kevesebb, mint 75 százaléka csírázott ki, nem érdemes elvetni a tételt.”

O. Horváth György a tél közeledtével az istállók, ólak szigeteléséhez ad hasznos tanácsokat: „Először is érdemes erre időt és némi pénzt áldozni. Szigetelhetünk kisméretű bálával, de ez inkább csak az épületek oldalát védi. Fontos a tető síkjába is elhelyezni néhány réteg fóliát, közé valamiféle hőszigetelő anyagot préselni. (Ezt egyébként fixre is építhetjük, mert a nagy nyári meleget is kívül tartja kánikula idején.) Ha az épületen van ablak, azt is szigeteljük le, ahogy az ajtókat is érdemes. Ha túl nagy lenne a tyúkól – magassága és tágassága egyaránt –, akkor télre szűkítsük le álmennyezettel, oldalfalakkal. A kisebb teret akár még be is fűthetik jószágaink, persze ilyenkor is figyelni kell a rendszeres almozásra, hogy a felszaporodó ammónia ne okozzon gondot.”

Nyugdíjas olvasóink közül az ibrányi Mátyás Imréné és régi levelezőnk, a Gergelyiugornyán élő Kári János soraiból idézünk.

Mátyás Imréné borongós hangú levelében ezt írja: „Itt vagyunk mi, akik kidolgoztuk magunkat három műszakban. A gyerekeket korán kelve óvodába-iskolába indítottuk, este meg a házimunka, a sütés-főzés, a takarítás, a mosás, amikor még nem volt automata mosógép, a tárcsásat is úgy kölcsönöztük egykét órára. Én 2011-ben mentem el nyugdíjba, 62 évesen, 35 év 280 nap munkaviszonnyal. Mivel nem volt meg a 38 évem, a nyugdíjam 56 600 forint. Hát ebből aztán szépen lehet élni… Télen kifizetem a 30-40 ezer forintos gázszámlát, meg még a villanyt és a vizet, no és a gyógyszert, mert abból van elég. Ugyan miből éljek meg, hogy a megtakarításról már ne is beszéljünk… S akkor hallom, hogy már most mennyi a gond a mai dolgozók majdani nyugdíja körül…”

Kári János levele vidámabb, pedig feleségét fiatalon elvesztette, s két gyermekével magára maradt. Évek teltek el aztán, míg megismerte Erzsikét, jól megvannak egymással. Kári János ma két unoka büszke nagypapája, és közel a hetvenhez így ír: „Nem az a típus vagyok, hogy unatkozzam. Mindig teszek-veszek, akad mit csinálni. Sokféle gyümölcs, zöldség megterem a kertben. Szeretem a virágokat, magam körül a rendet. Azt kívánom és tanácsolom magányosan élő nyugdíjas társaimnak, hogy kössék le magukat, keressék a vidámságot, mosolyogjanak sokat, mert az szerintem fél egészség!”

Házunk tája rovatunk a Kalendáriumunkban 12, nyugdíjas-összeállításunk 14 oldalt ölel fel. Évkönyvünk 256 oldalas, és egész esztendőre szól. Kedves Olvasónk, keresse a 2015-ös Szabad Föld Kalendáriumot!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek