Bye-bye, unalmas nyelvlecke!

Hátul kullognak az európai sorban a magyarok, ha a nyelvtudásról van szó. A mai középkorúak még unalmas nyelvleckékkel birkóztak, de ez már a múlté. Az 5 Perc Angolt, a magyar fejlesztésű weboldalt immár másodszorra kiáltották ki a világ legjobb angolnyelv-oktató portáljának. Naponta százezrek kattannak rá Szalai Nóra leckéire, aki az ingyenes webes feladatokon túl már magazinnal és tankönyvekkel is népszerűsíti módszerét.

A fiatal nő nyelvtanárként indult, nyelviskolát hozott létre, s ma már szenvedélyesen építi a férjével közös vállalkozást. Elszánták magukat: élvezetessé teszik a nyelvtanulást, leszámolva a megunt, eredménytelen tanulási módszerekkel.

Közben két gyermeket nevelnek, így Nóra csak azt sajnálja, hogy egy nap nem 48 órából áll… Tőle kértünk tanácsot: mit tegyünk, ha idegen nyelvvel ismerkedünk?

– Valóban elég napi 5 perc a gyakorlásra? Fontosabb-e a rendszeresség, mint a kampánytanulás?

– Napi pár perc tanulás nem elég. Legfőbb célunk, hogy tananyagainkkal kedvet csináljunk, érdekes, ugyanakkor hasznos leckékkel motiváljuk a tanulókat. Arra ösztönözzük őket, hogy leljék örömüket az önfejlesztésben. Ha az érdekes olvasmányok felkeltik a tanulók érdeklődését, többet is gyakorolnak. Ma már hatalmas választék áll rendelkezésükre – ráadásul nagy részben teljesen ingyenesen.

– Múlik-e a zavar a magyarokban, hogy nem mernek megszólalni, ha, mondjuk, egy külföldi kérdezi őket?

– A fiatalabb generációnak szerencsére már több az alkalma idegen nyelven, többnyire angolul – akár online, akár „élőben” – kommunikálni a mindennapokban, így talán a gátlások is kevésbé korlátozzák őket.

– Hogy lehet e görcsöt feloldani?

– Minden lehetőséget meg kell ragadni a gyakorlásra, a társalgásra. Manapság az internet révén könnyű beszélgetőpartnert, akár anyanyelvi tanárt is találni. Ha valaki idegen nyelvű műsorokat néz, az is sokat lendít a nyelvtudáson, mert a szókincs mellett remekül fejleszti a hallás utáni értést és a kiejtést is.

– Aki sokat olvas például angolul, könnyebben is beszél?

– Mindenképpen! Nem kell feltétlenül a szépirodalomhoz ragaszkodni. Nyugodtan lehet bulvárlapokat, friss híreket, recepteket, egyszóval bármit olvasni. Minél többet foglalkozunk a nyelvvel, annál hamarabb válik rutinná a megértés és a kommunikáció.

– Sok múlik-e azon, milyen tanulási módszert választunk?

– Igen. A nem testhezálló módszer akár el is veheti a kedvet a nyelvtanulástól. A sikerélmény fontos, mert anélkül nincs motiváció, úgy pedig lehetetlen hatékonyan tanulni.
Palágyi Edit

A GYEREKEKRE RAGAD A SZÓ. Az énekesnő Celine Dion, a színésznő Lucy Liu, tehát sztárok is beszélnek akár öt nyelven. Főként azok jeleskednek ebben, akik többnyelvű környezetben nőttek fel. Angliában versenyen tűnt fel egy egyetemista, aki 11 nyelvet ismer. Kiderült, hogy görög származású édesanyja a kezdetektől görögül, angolul és franciául szólt hozzá. A fiú a szüleivel sokat utazott, és zavarta, ha a többi gyerekkel nem értett szót – ez tanulásra sarkallta. Ő is megerősíti: minél több nyelvet ismer valaki, annál könnyebben sajátítja el a következőt.

ÓRÁK ÉS ÁRAK. Budapesten egy magánóra nagyjából 2-3000 forintba kerül – ha a csoport háromtagú, akkor ez 1700 forintra csökken. Ha tanfolyamra fizetünk be és vállaljuk, hogy négyen-hatan készülünk együtt a nyelvvizsgára, 1500 forintnál is olcsóbb lehet egy óra. Aki a külföldi, mondjuk, londoni nyelvtanulásra esküszik, hetente nagyjából 130 angol fontért megteheti, ez mai árfolyamon kb. 55 ezer forint. Olcsóbb az élet Ausztráliában – igaz, oda csak hosszú kurzusra érdemes elrepülni.

HÁZHOZ JÖN AMERIKA. „English only, please!” – sokan a felszólítástól is megrettennek, hogy csakis angolul szólaljanak meg. Ám a pénzhiány sem akadály, sok helyen találunk ingyenes társalgási klubot. Az egri Bródy Sándor Könyvtár idegen nyelvi gyűjteményének termében például öt éve rendszeresen találkozhatnak a látogatók angol anyanyelvűekkel. Mostanában két lelkes amerikai fiatal – Jonathan és Lindsey – vált szót a nyelvgyakorlókkal.
A „diákok” közt középiskolás éppúgy akad, mint ráérős nyugdíjas.
– Akár már alapszintű tudással érdemes beülni a találkozókra, a laza társalgásba könnyű bekapcsolódni. Az sem ciki, ha valaki csak hallgat, s ritkán szólal meg – magyarázza Fekete Ildikó könyvtáros.
Arra buzdítja az idegen nyelvvel ismerkedőket: kölcsönözzenek ki olyan angol nyelvű könyveket, melyek szókincsét a tudásszintjükhöz mérték. A fiatalok akár izgalmas vámpíros sztorikat is kivehetnek.

TRÜKKÖS BIFLÁZÁS
- Akad olyan beszédközpontú tanulási módszer, amely begyakoroltatja és szinte unásig ismételteti a feltett kérdésekre adott helyes válaszokat. Így az idegen nyelv automatikusan bevésődik, nem szakítja meg a folyamatot nyögdécselés, hosszas töprengés.
- Nem kell megriadni, ha egy könyvet olvasva vagy a szöveget hallgatva nem értünk minden szót. Kezdetben elég, ha a lényeget értjük, így élmény marad a tanulás.
- Idegen nyelvű tévéműsorokat nézni is hasznos. A hallássérülteknek szánt feliratok segítenek megérteni a szöveget.
- Sokan a szótárfüzet helyett a szótanuló kártyákra esküsznek – akad olyan változat, amelyik az internetről ingyenesen letölthető.
- Hatékony lehet, ha nem egy, de mindjárt két szót memorizálunk. Jobban megjegyezzük, ha ezek rímelnek. Az „egy, megérett a meggy” mintájára a német szavakat magolók összeköthetik a számokat a rímelő szavakkal. Pl. zwei (azaz 2) Blei (ólom); vier (azaz 4) Bier (sör), sechs (azaz 6) Hex (boszorkány).
- A kutatások szerint jobban bevésődnek a szavak, ha hangosan elismételjük azokat. Sőt állítólag hatékonyabb, ha mozdulatokkal kísérjük a biflázást.