Csak boldogok legyenek! - Hogyan segítenek az álomesküvők?

Mosoly ragyog az arcán, miközben a csocsóhoz közelít. Lassan halad, szinte ráhasal a gurulós járókeretre. A konduktor rakosgatja egyik lábát a másik után, egyedül ez még nem menne. Beni hét évvel ezelőtt született, harmadmagával.

A lombikprogramban fogant fiúk a terhesség 27. hetében, császármetszéssel jöttek a világra. Súlyuk a 90 dekát sem érte el. – Jöhet egy meccs? – De én még kezdő vagyok ám – válaszolom. – Nem baj, én leszek a pirossal – mondja, majd a konduktor az ölébe veszi és megtámasztja a kisfiú hátát, kezdődhet a játék.

Közben Beni elmeséli, hogy tini nindzsateknőc lesz farsangon, és a Spongyabob a kedvenc meséje. Nehezen érteni a szavait, ez is a feszes izomzat egyik következménye. Az óvó nénik szerint az egyik legvidámabb kisfiú a csapatban.

– Amikor a könnyeinkkel küszködve álltunk az inkubátor fölött, megfogadtuk, egész életünkben arra törekszünk, hogy a fiúk boldogok legyenek – idézi vissza az édesanya, Cseri Csilla a pillanatot, amikor megszületett Zalán, Fefe és Beni. – Beninél az oxigénhiányos állapot miatt súlyos mozgásszervi rendellenesség lépett fel, a mai napig képtelen az önálló mozgásra. Etetni, öltöztetni, mozgatni kell, még mindig babakocsival közlekedünk vele. A legegyszerűbb mozdulatok is óriási erőfeszítésébe kerülnek – mondja Csilla.

Fefénél is hasonló tünetek mutatkoztak, de kevésbé súlyosak. Korrekciós műtéttel teljesen egészséges lehetne, amit Amerikában kellene elvégezni: 13 millió forintba kerül. Bekukkantunk hozzá, éppen tornaórán van. – Lábnyújtás előre-hátra. Kéznyújtás le-föl – vezényli a konduktor a feladatokat, ami több gyereknek hatalmas kihívás, de Fefe nagyon ügyes. Benézünk Zalánhoz. Ő teljesen egészséges, mégis egy csoportba jár Fefével. Leginkább azért, hogy a testvére könnyebben beilleszkedjen, s Csilláéknak ne kelljen másik intézménybe hurcolniuk a kisfiút. Bunkert épít, nagyfiús öntudattal. – Én már unom az ovit, iskolába szeretnék menni. Akarok-e Fefével egy osztályba járni? Ezen még el kell gondolkoznom – válaszolja, s hátat fordít, hogy megerősítse a bunkert.

Már az óvodába járás sem egyszerű. Várpalotán laknak, Csilla minden reggel 5-kor kel, hogy 9-re a fővárosi Pető Intézet speciális óvodájába érjenek. Hogyan csinálja?

– Szellemileg teljesen épek a fiúk. Ha nagy dráma jön az ember életében, megtanulja a dolgok jó oldalát nézni. A férjem, Galambos Ferenc mindenben részt vállal, fantasztikus ember. A család is összefog, időnként a sógorom vagy az unokaöcsém szállítja a fiúkat. A gyerekek előtt soha nem mutatjuk, hogy fáradtak vagy csüggedtek vagyunk. A végtelenségig tartani kell bennük a hitet, hogy meggyógyulhatnak – meséli Csilla.

Beni alig másfél hónapja érkezett haza Barcelonából, ahol műtéten esett át. Teste huszonnyolc pontján próbálták lazítani az izmokat, hogy könnyebben mozoghasson, beszélhessen. Csilla és a konduktorok szerint egyértelmű a javulás. Az utazás és a műtét csaknem 1,7 millió forintba került. Ha két évvel ezelőtt nem indul el egy nagyszerű kezdeményezés, akkor a család nem tudta volna vállalni a költségeket.

A jótékonysági célú álomesküvők lényege, hogy számos, esküvőszervezésben dolgozó cég és magánszemély licitre kínálja fel a szolgáltatásait. Az árverés egy forintról indul, s a legmagasabb összeget felajánló pár ragyogó menyegzőjén dolgoznak valamennyien. Az összegyűlt pénzt pedig rászoruló családoknak utalják át.

Jaksa Tímea esküvőfotós meséli: – A Pető Intézetben fényképeztem, amikor megszólított egy anyuka: hallott az első jótékonysági esküvőnkről. Megkérdeztem, tudna-e javasolni rászoruló családot a következő akciónkra. A Galambos ikreket ajánlotta. Nehéz a választás felelőssége, nem is tudnám egyedül magamra vállalni, hiszen ez az esküvő egy gyerek sorsát fordíthatja jobbra – mondja a fotográfus. Így csak abban dönt, hogy kitől kéri az ajánlást. Nacsa Szilárddal, aki társa a szervezésben, nagy örömmel élik meg, hogy a szolgáltatók szinte első hívásra „ugranak”. Sőt a kezdeményezés kiírása után sorban keresik meg őket a felajánlók, hogy részesei lehessenek a lassan hagyománnyá váló, évente egyszer megrendezett jótékonysági szertartásnak. Mert sokan szívesen nyújtanak segédkezet, ezt a Galambos család már többször is megtapasztalta.

Amikor például ellopták az autójukat a Pető Intézet elől, egy autókereskedéstől kaptak rögtön segítséget. – Történnek velünk rossz dolgok, de utána a sors valahogy mindig ellensúlyozza – mondja Csilla. Hangjából pillanatra sem tűnik el a derűs optimizmus.