Édes életünk csapdái

Sokan tartanak az édesítők mellékízétől, illetve egészségkárosító hatásától. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa szerint az aszpartámról azonban alaptalanul állítják, hogy roncsoló hatású. Az emésztése során ugyan metanol is felszabadul, ami mérgező anyag és árthat a májnak, az idegrendszernek.

Ám a zöldségekkel, gyümölcsökkel még nagyobb mennyiségben jut be metanol a szervezetbe. Az aszpartám fogyasztását csupán egy ritka betegség, a fenilketonúria esetén kell mellőzni.

Egyre többen szavaznak a természetes édesítőkre, így a szteviára, erre a növényi eredetű, alacsony energiatartalmú édesítőszerre, amely 300-szor édesebb a cukornál. Mások a nyírfacukorként is árult xilitre esküsznek. A dietetikusok szerint ezekhez fokozatosan kell hozzászoktatni a szervezetet, nehogy emésztési panaszokat okozzanak.

A cukorbajjal, inzulinrezisztenciával élőknek rossz ötlet a cukrot mézzel helyettesíteni, de a fruktózt és a divatos agavészirupot is jobb kerülniük. A most felkapott kókuszvirágcukor sem kifejezetten ajánlott a szénhidrát- anyagcsere problémával küzdőknek.

Jó tudni, hogy akkor is magunkhoz vehetünk mesterséges édesítőszereket, amikor nem is gondoljuk – figyelmeztet a Táplálkozási Akadémia. Édesítő adalékanyag lehet például a savanyú káposztában, a müzliszeletben vagy a töltött kekszben, sőt a halkonzervben és a mustárban is.