Sancho válaszaiból minden kiderül...

Folytatjuk akkor a kérdéseket, amelyekre a Kutyapostás négylábú barátja, Sancho válaszol.

Kérdés: Rád lép?
Válasz: Már a múlt héten is mondtam, ahányszor csak tudok, rálépek, ráülök, ráfekszem, hogy érezzem a közelségét.

Kérdés: Elfoglalja a megszokott helyedet?
Válasz: Az íróasztalánál, a számítógép előtt – nem. De viszont az asztal alá, ami meg az én helyem, a gazdám sem jön.

Kérdés: Elveszi és megeszi az ételed?
Válasz: Miért venném el? Jó szívvel ad, amiből csak kérek.

Kérdés: Magának követeli a legjobb helyet a kanapén?
Válasz: Mind a ketten ritkán ülünk-fekszünk a kanapén, így be tudjuk osztani.

Kérdés: Séta közben előtted megy vagy az ajtón előtted megy át?
Válasz: Séta közben hol előtte, hol mögötte megyek, arra, amerre a szagok invitálnak. Az ajtón pedig előre enged, ugyanis sajnos nem tudok a kulccsal bánni, ezért, ha ő menne elől, akkor vissza kéne mennie bezárni az ajtót.

Kérdés: Séta közben oda húz, ahová ő szeretne menni?
Válasz: Soha. Ő ugyanis tudja, hogy a séta az én kedvemért van.

Kérdés: Felugrál rád találkozáskor?
Válasz: Mindig. Ezt egyenesen elvárja… Viszont az apósára nem ugrálok, mert tudom, hogy öreg hozzám.

Kérdés: Morog a család többi tagjára, amikor feléd közelítenek?
Válasz: Ez milyen hülye kérdés? Az ő családja az én családom. Miért morognék bármelyikükre?

Talán Sancho válaszaiból is kiderült már, mekkora ostobaságok ezek a kérdések. De a legnagyobb csacskaság ez a falkavezéresdi, ami egész egyszerűen nincs. Tudom, hogy a trénerek kedvence ez a szó, amivel elkápráztatják a kezdő gazdikat, de higgyék el, nincs ilyen funkció az emberrel együtt élő kutyák világában. Valamikor, a farkasősök idején még volt, de közben eltelt néhány tízezer év, a kutya a falkában élő harcosból családtag lett. Márpedig a családban van a szülő és vannak a gyerekek. Fogadjuk hát el, hogy a kutyánk a gyerekünk. Kicsit szőrös, kicsit ugatós, de a miénk…