Ösztöndíjjal a stroke ellen

ISMÉT DÍJAZTÁK a tudós nőket: az idén már az ötödik szegedi kutatót ismerték el a L’Oreal és az UNESCO közös programjában. A friss ösztöndíjasok egyike Farkas Eszter, akinek a kutatásai a stroke-ot elszenvedett betegeken segíthetnek.

Szinte nincs olyan család, ahol a szív- és érrendszeri betegségek ne szednének áldozatot: hazánkban ezek a kórok okozzák a halálesetek felét. A stroke kockázatát növeli a dohányzás, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség. A férfiaknál gyakoribb, a nőknél azonban veszélyesebb lehet, családi halmozódását is megfigyelték. A tüneteket sokszor nem ismerik fel idejében, holott fontos, hogy a stroke elszenvedői mihamarabb orvoshoz kerüljenek – a gyorsaság életmentő lehet.

Az agyvérzést, agyérelzáródást követő állapot sokszor hoz rosszabbodást, fontos tehát, hogy ez ne következzék be. Dr. Farkas Eszter, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének tudományos munkatársa kutatásaival elősegíti, hogy a betegek megőrizhessék, illetve hamarabb visszanyerhessék mozgás- és beszédkészségüket. Így lerövidíthető lenne a hosszú hónapokig tartó rehabilitáció, melynek során a betegeknek újra meg kell tanulniuk beszélni és járni. Mindez nem csak az ápolásra szoruló pácienseknek megterhelő időszak, de a családtagok számára is sok aggodalmat és nehézséget jelent.

A rettegett stroke nem más, mint az agyban található kisebb vagy nagyobb erek falának megrepedése, elzáródása, ami gyakran jár együtt bénulással, látászavarral, a beszédkészség elvesztésével. Ráadásul a szélütés után az agyban olyan hullámszerű folyamatot figyeltek meg, amely vérhiányt okoz és ezért rosszabbodik a beteg állapota. Miért alakul ki a vérhiány, hogyan előzhető meg a kezdeti sérülés súlyosbodása, miképpen lehetne beavatkozni e kóros folyamatba? – erre keresik a választ. Az eddig kevéssé ismert jelenséget agyi képalkotó rendszerrel figyelik a szegedi kutatók.

– Sokféle tervem volt, mi szeretnék lenni: tanár, szobrász, csillagász, régészpályáról is álmodtam. Végül a biológus hivatást választottam – mondta dr. Farkas Eszter, akit már egyetemi hallgató korában megragadott az agykutatás. Ő is azon nők közé tartozik, akiknek sikerült a családalapítást összeegyeztetniük a tudományos pályával. – A kisfiam születése nemhogy nem hátráltatott, de inkább inspirált a munkámban. Otthon töltöttem két évet, s amikor visszatértem, sokkal nagyobb lendülettel láttam neki a munkának – magyarázza. Mint minden sikeres tudóst, őt is a kíváncsiság, a megismerés vágya hajtja.

A vidéki élet nyugalma nem hátráltatja abban, hogy komoly terveket tűzzön ki: ezek közt szerepel az akadémiai nagydoktori cím megvédése, és szeretne egy önálló kutatócsoportot Szegeden. Úgy gondolja, már e díj is a remek csapatmunka eredménye.