Unokára felkészülni!

Steinbach Évának nyolc gyermeke van: a legidősebb 31, a legfiatalabb 12 éves. Éva szakmája programtervező matematikus, de 26 évig maradt otthon anyaként, míg most egy Down-kórosokat segítő alapítványnál dolgozik. Népes és igen derűs családjukban komoly összetartó erőt képviselnek a nagyszülők: ők a „karmesterek”, akik minden jövevénynek egyformán örülnek. – Ha egy ünnepen valamennyien összejövünk, ötvenhárman üljük körül a családi asztalt. A szüleim ugyanis huszonhét unokával és nyolc dédunokával is büszkélkedhetnek. Anyukám sokat segített, amikor a gyerekeink kicsik voltak, most pedig már a dédunokáit istápolja. Egyik unokája az orvosi pályát választotta, az ő gyermekére rendszeresen a dédi vigyáz – meséli.

Csiky Klári a NOE-elnökség tagja. Maga is nagymama, s tizennégy unokáját nyaranta összegyűjti a Balatonon, hogy a szüleik addig is kettesben építhessék a házasságukat. – Hazánkban már túlhaladott forma a több generáció együttélése. Cipruson azonban még gyakori, hogy valódi nagycsalád lakik együtt, és a nagymama akár fájós derékkal is felkel, hogy megfőzzön mindennap, mondjuk, tizenöt emberre. Ott az anyósok segítik a menyeiket, hogy beilleszkedjenek a családba, a gyerekek pedig csak ötéves kortól járnak óvodába – mondja.

Azokban a családokban, ahol a nagyszülők tevékenyen segítik a fiatalok életét, nagyobb az esélye, hogy a vágyott utódok megszülessenek – derül ki a NOE felméréséből. A leendő szülők, akik biztonságban és szeretetben nőttek fel és megkapták az ősbizalmat, bátrabban vágnak bele a családalapításba. Remek megoldás, ha a nagyszülők néhány háznyira vagy utcányira élnek, s így az unokák gyakran beugorhatnak hozzájuk. Ahhoz azonban, hogy felhőtlen legyen a generációk kapcsolata, be kell tartani a szabályokat. A nagyi nem bébiszitter, nem szabad őt kihasználni, ám neki is vigyáznia kell, hogy ne szóljon bele túlzottan a gyereknevelésbe. A nagyszülői szerepet is tanulni kell, ezért akad szülésznő, aki felkészítő csoportot indít az első unokásoknak.

– Védőnőként dolgozom 38 éve, így a hivatásom is azt diktálja, hogy szeretettel forduljak a családok felé – tudom meg Pölöskei Judittól, aki másfél évtizede baba-mama kört is vezet Kispesten. – Gyakorló nagymamaként mondhatom, hogy kezdetben nem is olyan könnyű ez a szerep. Minden nagyszülőnek tanácsolom, hogy a csecsemő születése utáni hetekben kicsit maradjon távol, ne szóljon bele a fiatalok életébe. Engedje, hogy megszokják az új helyzetet, összekovácsolódjon az új család. A nagymama egy-egy nap besegíthet, de óvakodnia kell attól, hogy átvegye a hatalmat – magyarázza. Büszke rá, hogy őt így is mindig megtalálják az unokái, ha az otthoni nyüzsgés után egy kis nyugalomra vágynak, s ő az, akit először felhív a lánya, ha öröme vagy bánata van. Egy nagyi akkor cselekszik bölcsen, ha megmarad biztos hátországnak.