Kivirult a családfa

Az öcsödi önkormányzat másfél évtizeddel ezelőtt kezdte szervezni az elszármazottak találkozóját. A célt Molnár Bálint polgármester így fogalmazta meg: „Tudják, érezzék, hogy honnan indultak, lássák, mennyit változott a falu, s vigyék jó hírét az öcsödieknek.” Az első ilyen rendezvény a Rónyaiaké volt 2010- ben, most következett az Izbékiek összejövetele.

Háromszáz éve, 1714–1715-ben, amikor a Rákóczi-szabadságharc után ismét újratelepült a falu, a Túrról (Mezőtúr) visszatért nyolc családfő között ott volt Izbéki István is, aki – a református parókián 1749-ben elkezdődött anyakönyvezés tanúsága szerint – a mai Izbéki családok alapítója volt. A faluban született, de iskolái és munkája miatt évtizedekre máshová költözött, majd nyugdíjasként a nyarakat ismét Öcsödön töltő Izbéki Róza ezt az évfordulót használta apropóként arra, hogy a Rónyai-találkozók mintájára felvesse az Izbéki családok randevújának ötletét. Előadását az Izbékiek családfájáról mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta.

Ami a nevet illeti, a megkérdezett nyelvészek a szláv eredetet tartják meggyőzőnek. A Felvidéken és a Duna mentén összesen négy IzbégÜzbég település található, s e névnek a menekültet, menekülni kényszerülőt jelentő „zbehi-zbehy” szó az alapja. Az Izbékiek valahonnan innen jöttek az Alföldre.

– Öcsödről elszármazott emberként a nevem eredete és a találkozás lehetősége a többi Izbékivel mindig izgatott, természetes hát, hogy örömmel jöttem – mondta a nagy sikerű összejövetelen Izbéki Ferenc, Székesfehérváron dolgozó orvos. – Ahogy korosodik az ember, egyre fontosabb számára a kötődés a falujához, a rokonaihoz. Ez igaz a gyerekeimre is, ők is büszkék a nevükre, a származásukra.

Az Izbékiek ellátogattak a József Attila nevét viselő falumúzeumba. A találkozó egyik legfontosabb eredményeként megállapodtunk, hogy adománygyűjtő programot indítunk a múzeum fejlesztésére."

Izbéki Gábor, Öcsöd–Budapest