Ez nem 'repülőtéri' vagy 'vitrin' népművészet! Színes játékkavalkád

Harminchárom éves múltra tekint vissza a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület, melynek vezetője negyedszázadon át az idén nyáron elhunyt Bánszky Pál volt.

Család-otthonBorzák Tibor2015. 11. 15. vasárnap2015. 11. 15.

Kép: Kecskemét, 2015. november 05. Játékkészítők kiállítása a Népi Iparművészeti Múzeumban Kecskeméten. Gémesné Deák Juli: Mariska nagyanyám hintázik. Fotó: Ujvári Sándor

Ez nem 'repülőtéri' vagy 'vitrin' népművészet! Színes játékkavalkád
Kecskemét, 2015. november 05. Játékkészítők kiállítása a Népi Iparművészeti Múzeumban Kecskeméten. Gémesné Deák Juli: Mariska nagyanyám hintázik. Fotó: Ujvári Sándor

Az országosan ismert művészettörténész- múzeumigazgató kezdettől fogva felkarolta a néphagyományokon alapuló népi iparművészetet, a hetvenes években felnövekvő „nomád nemzedék” képviselőit, s kíméletlenül küzdött a „repülőtéri” és a „vitrin” népművészet ellen. A kígyósi, jakabszállási, majd nagykőrösi nyári alkotótáborok sokaknak az év fénypontját jelentették, mindig telt házasak voltak. A százhetven alkotót tömörítő egyesület tagjai közül tizenöten a Népművészet Mestere, öten a Népművészet Ifjú Mestere, harmincnégyen pedig a Népi Iparművész kitüntetéssel büszkélkedhetnek.

A csoport minden évben rendez tematikus tárlatot. Ezúttal Gyermekvilág címmel elsősorban a játékot állították középpontba. A kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjteményben harminchatan mutatják meg szebbnél szebb műveiket. Lehetetlenség mindenkit megemlíteni, így a teljesség igénye nélkül emeljük ki Kanalas János vesszőből, Czár János fából, Trungel Aranka kukoricaszárból, Csáki Ildikó szalmából készített játékait, tárgyait, Tar Péter népi hangszereit, Dugár János cserépsípjait. Szabó Károlyné szőttesei, Csordás Katalin fiú- és lánykaruhái, dr. Varga Ferencné hímzései valóságos remekművek, Gera Klára nemezelt medveiskolája, Kristóf Márta mézeskalácsszínháza fölöttébb bájos alkotás, Kiss Sándorné rongybabái, Sebőkné Leifert Julianna és Schneider Péterné festett bababútorai pedig a régi időket idézik. Külön kell szólni Nagy Mari míves nemeztakaróiról, és férje, Vidák István sással bevont dikóiról, valamint gyermekeik, Vidák Anna és ifj. Vidák István munkáiról. Az udvaron a gólyalábtól a libikókákon át a célba dobóig sokféle fából készült népi játék próbálható ki.

A kiállításon az ősi játékoktól, eszközöktől – csutkababa, bölcső – az egészen modernekig minden megtalálható, igazi színes kavalkád tárul a látogató elé. Valamennyi darabból kiviláglik a népművészeti egyesület filozófiája: nem múzeumi tárgyakat másolnak, hanem az elődök tudását viszik tovább, az általuk használt természetes anyagokat, formákat, motívumokat és kompozíciókat örökítik át.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek