Falra fel! - Erőss Zsolt szellemiségét is tovább viszi Sterczer Hilda

A LEGHŐSIESEBB szülővel is megesik, hogy időnként falra mászik a gyerekétől. De mi lenne, ha inkább a gyerek mászna fel? Akár hobbiból, akár terápiás céllal, mert ez a sport több téren is fejleszti az ifjakat.

Család-otthonLengyel Gabriella2015. 11. 12. csütörtök2015. 11. 12.

Kép: Sterczer Hilda Erőss Zsolt özvegye tematikus mászófal terápia hiperaktív gyerekek sport edzés 2015 09 10 Fotó: Kállai Márton

Falra fel! - Erőss Zsolt szellemiségét is tovább viszi Sterczer Hilda
Sterczer Hilda Erőss Zsolt özvegye tematikus mászófal terápia hiperaktív gyerekek sport edzés 2015 09 10 Fotó: Kállai Márton

Sterczer Hildát akkor ismerte meg az ország, amikor férje, Erőss Zsolt hegymászó halála után higgadt és bölcs szavakkal beszélt arról, amit az átlagembernek elképzelni is nehéz. Ápolja és őrzi Zsolt szellemi hagyatékát, kézenfekvő, hogy a párja elvesztése után olyasmivel foglalkozzon, ami az ő szellemiségét is tovább viszi.

– A falmászás dinamikusan fejlődő és egyre népszerűbb sport, bárki számára hozzáférhető. Ez a fajta mozgás ráadásul remekül ötvözhető a fejlesztő pedagógiával, ezért elsősorban figyelemzavaros gyerekekkel foglalkozunk – meséli nagy szenvedéllyel a tanító végzettségű Hilda. – A figyelemzavaros gyerekek gyakran zavarják a többieket, nincs feladattudatuk, önbizalomhiánnyal küszködnek. Ha eljönnek falat mászni, rögtön megnő az önbecsülésük és a társaik is más szemmel néznek rájuk. A falmászáshoz nagyfokú koncentráltság kell, amivel képesek lesznek kezelni az érzelmeiket, kordában tartani a figyelmüket.

– Nem túl fárasztó sport ez egy kisgyereknek?

– Nem, mert a foglalkozás a mászás mellett a földön végzett fejlesztőmunkából is áll. A falon folyamatosan egyensúlyozni kell. A hiperaktív gyereknek ez a mozgásforma erős ingert ad, így lenyugszik tőle, míg a visszahúzódó gyerkőcöket kinyitja. Jól hat a megkésett beszédfejlődésre vagy a logopédiai problémákra is, mivel ezek szintén az egyensúlyközpont éretlenségéből fakadnak. A falon, ahol a mászónak el kell érnie egyegy kapaszkodót, máris pontos visszajelzést kap önmagáról. Fejlődik a tér- és irányérzékelése, ami nagyon fontos az írás-olvasás tanulásánál. Tudnia kell, hol a lába, a keze, hova kell tennie, le- és felpillant, felidézi, mi hol volt, mindez rengeteg figyelmet kíván. A falmászás javítja a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolatokat, s új idegpályák is kiépülnek. De nemcsak másznak, feladatokat is kapnak: gyöngyöt vagy plüssállatkákat kell lehozniuk, ezeket sorba rakniuk vagy a falról célba dobni velük.

– Hogyan lehet rávenni egy háromévest, hogy felmásszon?

– Nem kell rávenni: ahogy belépnek, már a falon vannak, alig tudom elmagyarázni a minimális tudnivalókat. Minden terápia annyira hatásos, amennyire együttműködő a gyerek. Ha éppen a mászás érinti meg, akkor azzal érdemes fejleszteni. Sok helyen épült már mászófal az országban, jó lenne, ha mindenütt volna terápiás mászásfoglalkozás is. Hiszem, hogy a mozgás a legjobb fejlesztés.

– Mikortól kezdjen a gyermek túrázni, hegyet megmászni?

– Túrázni már a babahordozóban is lehet. Később fokozatosan kitapasztaljuk, mennyit bír el a gyerek. Idővel bármelyikük képes két-három kilométert gyalogolni. Nem kell rögtön nagy túrával kezdeni. Nemrég olvastam egy kutatást, amelyben összehasonlították, hogy mi a hatékonyabb: a 20 perces célirányos fejlesztés, vagy ha 20 percet sétálnak az erdőben? Az erdőben sétálók jobb tesztet írtak, ezért aki csak teheti, vigye oda a gyerekeit.

– És a te hegyeid?

– Most sziklát és falat mászom. A hegyeknek egy kicsit még várniuk kell, messziről szeretem őket. Szilveszterkor azért minden évben elmegyek a Tátrába.

Ezek is érdekelhetnek