Az én képernyőm: Imádják utálni

Aztán egyszer kibújt a szög a zsákból: nagyapám azon akadt ki, hogy 58 évvel fiatalabb lányt vett feleségül. Törőcsik Mari bálványozásából kiindulva, alighanem némi irigység is belejátszhatott a nagy erkölcsi felháborodásba. (Nem is merek belegondolni, mit szólt volna Faludy György házasságához, a 64 év korkülönbséghez, pláne, hogy Fanni egy férfitól szerette el a férjét…) Amúgy Kodály ennek a kornak a legtekintélyesebb művésze volt – de mindez nagyapámat nem befolyásolta.

A mai tévés világban sokkal, de sokkal megosztóbb személyiségeket láthatunk. Havas Henriknek vagy Győzikének vannak lelkes hívei és vannak elszánt tagadói. Akármilyen nehéz is elképzelni, de még talán olyan néző is akad, aki Hajdú Péterért lelkesedik. (A családján kívül, mert az persze nem ér.) De van egy tévés személyiség, aki alighanem kivívta egy ország utálatát. Berki Krisztiánra gondolok, hát persze. (Ha ezt a nevet halljuk, ma már senkinek sem az olimpiai bajnok tornász ugrik be.) A TV2 kedvencére, aki attól lett híres, hogy híres. Érdemes utánagondolni: a csatorna felépített egy tévés személyiséget, aki mára a csapból is folyik, úgy, hogy az illető férfi nem jó külsejű, nem okos, nem tehetséges, viszont tenyérbemászó, rongyrázó, beképzelt a semmire. Állítólag havi négymilliót keres azzal, hogy senki nem bírja a képét. A csatorna számítása bejött: a nézők imádják utálni Berkit, ezért finnyáskodva bár, de nézik. (Kérem, én csak muszájból...)

Műsorvezetőként unalmas és személytelen, ezt azzal próbálja kompenzálni, hogy tahó a női műsorvezetőtársakkal, hogy lealázóan beszél a nőkről, hogy köldökig kigombolja kigyúrt testén az inget, hogy amint vesz valamit a boltban, azonnal kiteszi az oldalára, henceg azzal, amije van, aztán meg letagadja, mondván, hogy csak kapta a szponzoroktól és így tovább. Más kérdés, hogy a műsorkészítők nyilvánvalóan biztatják: oké, Krisztián, ami a csövön kifér, így lesz még jobb a nézettség!

Friderikusz legutóbb vele zárta össze magát. Lenézését és utálatát leplezni sem bírta, alaposan ki is osztotta vendégét. Arra a kérdésre, hogy jótékonykodik-e pénzéből, Berki a szokott pléhpofával jelentette ki, hogy dehogy, miért is tenné. És visszapasszolta a kérdést, miért a szintén nem nyomorgó Fridi kérdezi ezt. Aki erre sorolni kezdte, hogy ő mi mindent adományozott már rászorulóknak. (Sándor, amúgy ezt nem illik felemlegetni, a Biblia szerint is ne tudja a bal kéz, mit csinál a jobb kéz, ugyebár. Tény, hogy nem is szokott a valóban jelentős adományaival hencegni, de úgy látszik, Berki teljesen kihozta a sodrából…)

Mint közismert, hazánk serdületlen ifjúsága sok órát tölt a tévé előtt. Már amikor nem valamelyik kütyüjét babrálja. Így már az alsó tagozatosok is sok muníciót kapnak az élethez. Például azt, hogy ne dolgozz semmit, vegyél fel minél bunkóbb modort, szerezz pénzt, aztán hencegj vele, és te leszel az élet királya. Erre tanítja őket az a csatorna, amely elhatározása szerint a család tévécsatornája kíván lenni.