Gyökérhang, torokrezonancia, mágikus jelek, agystimulátor az orrban... Lelkünk, rajta!

Mielőtt azonban máglyára vetnénk minden gyanús szert és annak készítőjét, árusítóját, érdemes a gyógyítás e formája mögé nézni. Fontos kérdés tisztázni például, mit jelent a komplementer medicina (kiegészítő gyógymódok) és az alternatív gyógyászat a bizonyítékon alapuló orvoslással szemben vagy éppen mellette. Hiszen a több ezer éves orvostudomány sem mindig csak a bizonyítékok alapján gyógyított…

Az egyik különbség például a tudományos orvoslás és a komplementer és alternatív medicina között, hogy utóbbi spirituális okokat is elfogad a betegségek okaiként, míg előbbi ezzel nem foglalkozik. Fontos azonban leszögezni, hogy a kuruzslást és a sarlatánságot határozottan el kell különíteni az efféle orvoslásoktól. Hiszen ezeket jellemzően képzettség nélküli emberek végzik, anyagi haszonért cserébe.

Emlékezzünk csak a nemrég nagy port kavart „orrba dugott agystimulátor” esetére. A csaló 50 ezer forintért árulta a kínai piacon 250 forintért vásárolt apró lézert. Kovács József bioetikus, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének általános igazgatóhelyettese szerint ez nem etikai kérdés, hiszen a bankrablást sem etikai kérdésként elemezzük… Ennél sokkal lényegesebb a bizonyítékon alapuló orvoslás és a komplementer gyógyítás közötti határt vizsgálni, ami koronként változhat. És van, amiről kiderül, hatásos (akupunktúra), és van, ami nem (a tudomány jelenlegi állása szerint ilyen a homeopátia – de legalább nem árt).

„Korábbi századokban elfogadott volt, hogy az anyák otthon, bábával szülnek. Ma ez a megoldás alternatívnak számít, hiszen kórházban szülünk jellemzően. Igaz, kórházban ez biztonságosabb, de azt is el kell fogadni, hogy pszichológiai szempontból az otthoni, megszokott környezetben jobb szülni. Ez utóbbi pedig egyáltalán nem elhanyagolható tényező” – magyarázza Kovács József. A modern, tudományos orvoslás nem foglalkozik a beteg pszichológiai igényeinek kielégítésével. Hiszen aki megbetegszik, annak nemcsak a testében, de a lelkében is változások történnek. Miért pont én lettem beteg? Miért történik ez velem? – teszik fel a kérdést, ha pedig nem kapnak választ, a betegek elégedetlenül távoznak, és máshol keresnek megoldást. Norvégiában végeztek egy kísérletet: modern, felszerelt kórházban vizsgálták az orvosok és betegek kapcsolatát.

A doktorok udvariasak, előzékenyek, türelmesek voltak. Ám amikor a páciens a betegség lelki okairól beszélt volna, a gyógyítók finoman, de elhárították. „Ahogy Nietzsche mondta: az ember inkább hisz semmiben, minthogy semmiben ne higgyen. A csalók pedig sokszor éppen ezt használják ki. Nem szabad azonban elutasítani minden, a hagyományostól eltérő gyógymódot, fontos azonban, hogy megvizsgáljuk annak hatását.”

A komplementer és alternatív gyógyászat etikája nem alapulhat a beteg becsapásán, illetve még fontosabb: nem árthat. Kovács József jónak tartaná, ha a cigarettásdobozokhoz hasonlóan például a homeopátiás készítmények dobozain is fel lenne tüntetve: hatása tudományosan nem bizonyított.

És persze nem szabad elfelejteni: nemcsak a tudományosan bizonyított gyógymódok lehetnek hatásosak. Gondoljunk csak az idei orvosi Nobel-díjasra: Youyou Tu azért kapta meg az elismerést, mert kimutatta az egynyári üröm lázcsillapító hatását. Mint elmondta, nem szabadezt a tudást sutba vetni, ám érdemes bizonyítani, és az eredményeket mindenki számára közérthetően publikálni. Hiszen a Nobel-díjas Youyou Tut is egy IV. századi kínai orvos és alkimista feljegyzései ihlették.