Tudjuk, mi a titok: akkor miért nem így élünk?

Roskadoznak a könyvesboltok polcai a boldogságról szóló tudományos és féltudományos művektől, de úgy tűnik, a szerzőknek sincs a zsebükben a bölcsek köve: egyre több a boldogtalan ember. Vagy inkább azok száma, akik csak gyűrik a mindennapokat, egyfajta csodára várva, vagy már arra sem.

Igaz, a boldogság nehezen meghatározható fogalom, minden embernek mást jelent. Angliában közgazdászok és boldogságkutatók mégis arra vállalkoztak, hogy megkérdezik az embereket, mi teszi őket boldoggá. Ráadásul ezt a kutatást összevetették egy 1938-ban végzett hasonló felméréssel. Közel 80 évvel ezelőtt a britek a biztonságot tartották a legfontosabbnak, utána következett a tudás, majd a vallás. Tavaly a megkérdezettek a jó humort szavazták az első helyre, továbbá szerintük a biztonság és a szabadidő a legfontosabbak a boldogsághoz.

Magyarországra vonatkozóan nem találtam hasonló kutatást, de a környezetemben végzett gyors (nem reprezentatív) „felmérés” szerint az első helyen mindenki az egészséget említette. Mert ha egészség van, akkor szinte bármit elérhetünk, megvalósíthatunk, megélhetünk. Akkor miért nem így élünk, és miért hajkurásszuk a kézzel fogható anyagi javakat, és miért mérjük mindig magunkat a másik sikeréhez, pénzügyi helyzetéhez, örök elégedetlenségben?

– A pszichológiai kutatások már számtalanszor bizonyították, hogy a materiális javak megszerzése felett érzett öröm mulandó. Ha valamit megkaptunk, akkor annak csak rövid ideig örülünk igazán, hamarosan újra elönt minket a sóvárgás. Ahogy nem érezzük magunkat boldognak akkor sem, ha magányosak vagyunk a párkapcsolatunkban, hiába ülünk álomházunk közepén a világ legcukibb gyerekeivel – vélekedik Detre Annamária pszichológus.

Az emberek képesek saját boldogságukat önerőből erősíteni – teszi hozzá. – Az örömforrásokat egyszerűbbé, könnyebben elérhetővé kell tennünk. Aki megtanul örülni a pillanat szépségének, az jobban túléli az életében ránehezedő negatív dolgokat is. Itt lép be a képbe a humor is, amit a britek olyan fontosnak tartanak. Ha képesek vagyunk belemerülni egy-egy tevékenységbe, zenébe, filmbe vagy bármilyen egyszerű élménybe, és az magával ragad bennünket, az már maga a boldogság. Sajnos igaz az a közhely, hogy nálunk meglehetősen negatív a társadalom szemlélete. Ha nem a múlton kesergünk, akkor a jövőtől rettegünk.

Mintha a jelen nem is létezne. Sokan akkor kezdik meglátni az élet apró szépségeit, örömeit, amikor valamilyen kataklizma következik be az életükben, és gyakran későn jönnek rá, milyen hétköznapi és megragadható dolgokról szól a boldogság – állítja a pszichológus. – Nem hajszolni kell, mert akkor soha nem tudjuk „megfogni”: hanem megélni.

B. H.

TANULHATÓ BOLDOGSÁG.
Egy amerikai pszichológuscsapat több száz kísérlet adatait elemezve megállapította, hogy a boldogság egyéb előnyökkel is jár azon túl, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. A boldogságtól az emberek barátságosabbak és odaadóbbak lesznek, könnyebben kezelik a konfliktusokat, erősödik az immunrendszerük. Sikeresebb, hosszabb és egészségesebb életet élnek.
Más kutatók ugyanakkor kétségbe vonják az elméletet, miszerint a boldogság meghosszabbítja az életet, míg a boldogtalanság megrövidíti. Hiba lenne felcserélni az okot és az okozatot – figyelmeztetnek. A betegség valóban boldogtalanná tesz, a boldogtalanság azonban nem tesz beteggé. Az összefüggést inkább a boldogtalanoknál gyakrabban megfigyelhető rizikófaktorokban – mint a dohányzás, az életmód és a társadalmi státusz – látják, melyek jelentősen befolyásolják az élethosszt.
Egyvalamiben azért megegyeznek a szakértők: a boldogságunk főleg azon múlik, hogyan éljük a mindennapjainkat, és hogyan állunk hozzá a minket ért élményekhez. Akkor élvezhetjük az élet örömeit, ha boldogok vagyunk – és nem fordítva.
(he)