'Harmincöt éves nő vagyok... Most válságba került a házasságom'

Kedves Ágnes!
Harmincöt éves nő vagyok, a férjemmel és két gyermekemmel élek a Dunántúlon. Most válságba került a házasságom, ennek a „kezeléséhez” szeretném a tanácsát kérni.
Péterrel egy balatoni nyaralás során ismerkedtünk meg tizenöt évvel ezelőtt. Romantika, hatalmas szerelem, egy év múlva esküvő. Nem is akármilyen: kétszáz vendéggel a legismertebb dunántúli kastélyban.
Apám bevette üzleti vállalkozásába a férjemet, aki nagyon ügyesnek bizonyult, minden jól alakult. Néhány év múlva Péter önállósította magát, egyre jobban ment a szekerünk. Mindenünk megvan, de a legnagyobb kincsünk a két gyönyörű, okos kislányunk, akiket mindketten imádunk.
Szóval, mint egy tündérmese…
Kedves, figyelmes férjem bár sokat volt távol, tudtam, hogy rengeteget dolgozik miértünk. De tavaly összeomlott a szépen felépített világom.
Nyáron, egy véletlen folytán Péter lebukott és bevallotta: viszonya van egy szép fiatal orvosnővel. Ekkor még nem mondta, de lassan az is kiderült, hogy akkor már két éve tartott e kapcsolat. Ez engem derült égből villámcsapásként ért, semmit sem sejtettem.
Azt mondta, nem akar válni, de szerelmes. Szörnyű volt. Nagy cirkuszok után végül válaszút elé állítottam: szakít vagy elmegy. Szakított, de azóta depressziós, életunt, láthatóan szenved.
Higgye el, soha nem hanyagoltam el magam, vigyázok az alakomra, csinosnak tartanak. De persze két szülés után már nem olyan a mellem, mint annak a tíz évvel fiatalabb lánynak.
Próbáltam szexisebben öltözködni, kezdeményezőbb lenni a hálószobában, frizurát változtattam, de nem sokat segít. Elhatároztam, hogy megcsináltatom a melleimet, már be is jelentkeztem vizsgálatra egy plasztikai sebészhez. Azon meg nem tudok már segíteni, hogy nekem nincs diplomám és nem vagyok sziporkázó, talpraesett személyiség… Próbálok vele beszélgetni, igyekszem nem felhozni, hogy mennyire meg vagy bántva, de nem könnyű.
Üdvözlettel: Magdolna

Kedves Magdolna!
Nem hinném, hogy jó úton jár. Ha már a tanácsomat kéri, azt javaslom, lépjen két lépést hátra. Ne próbálja visszacsábítani a férjét, ez nem a szexis fehérneműn meg a szilikonbetéten múlik. Ne igyekezzen a ragyogó fiatal nőt utánozni, nem vetélytársak. Maradjon önmaga, hiszen sokáig ezt a nőt szerette a férje. És nem kell beszélgetni vele a viszonyáról. Tartson egy kis távolságot, akár külön szobában is. Ne alázza meg magát azzal, hogy szerelmet koldul tőle. Ha nem akar válni, hanem kész megbocsátani, akkor az egyetlen eszköz a kivárás. Péter a családdal akar maradni, kapjon erre időt.
Nem biztos, hogy jól végződik, de az esélyt adja meg maguknak…
Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes