Fájdaloműző hahota

Kinn esik az eső, majdnem lekéstem a buszt, ezer dolog kavarog a fejemben, mindenhez van kedvem, de kacagni nincs. Bár ziláltan érkezem az egyik egri nevetőjógaklub foglalkozására, melyet a nyugdíjas tanárnő, Ladányi Krisztina vezet, beállok a csoportba. Javarészt hatvanas hölgyek gyűltek össze, egyikük a tolókocsis kislányát is magával hozta.

– Ho-ho-hahaha – irányítja a „nevetőkórust” a csoport „hahotakarnagya”. Közben tapsolunk és egymás szemébe nézünk, mert állítólag így hatásosabb. A gyakorlott nevetőjógázók a vicces feladatokon sem lepődnek meg: kezet fogunk egymással, s fura neveken mutatkozunk be. – Szervusz, Lajos vagyok – mondom, mert jobb nem jut eszembe. – Gergely pápa vagyok. Erzsébet királyné vagyok – érkeznek a válaszok, amire hahota a felelet. A légzőgyakorlat, a közös meditáció, a beszélgetés, sőt a tánc sem marad ki a délutánból – mindent bevetnek, amitől jobb kedvre derülhetünk.

Krisztina még 2002-ben a betegsége után talált rá e módszerre, amikor újra kellett tanulnia az írást és az olvasást. Vidám és humorral megáldott embernek ismerte korábban önmagát, de a nehézségek kedvét szegték. Az éltető nevetés – melynek módját egy kurzuson az indiai orvos, dr. Madan Kataria könyvéből sajátította el – azonban segített neki felépülni. Rögvest hozzálátott, hogy másoknak is átadja e tudást: Egerben már két csoportot is vezet, az egyiket itt, az Északi lakótelepen. A titok nyitja abban rejlik, hogy a tettetéssel induló jóganevetés becsapja a szervezetet. Az agyunk azt hiszi, tényleg jókedvűek vagyunk, így az egész valódi, szívből jövő kacagásba csap át.

– Felszabadultak vagyunk, pozitív érzésekkel töltődünk fel, és szinte már várjuk, hogy újra jöhessünk. Jobb, mint a négy fal közt egyedül búslakodni – magyarázza egyikük, miért ragaszkodik a hetente összegyűlő csoporthoz. Legtöbbjüknek pedig oka volna arra, hogy levert legyen. – A férjem négy évtizednyi házasság után hunyt el, alig múlt 60 éves. Remek férfi volt, szinte végigtáncoltuk az életünket. Miután meghalt, semmihez sem volt kedvem. Elkezdtem aztán közösségekbe járni, s a nevetőjóga is sokat segített abban, hogy négy év alatt lassan magamra találtam – meséli Kati. Gizella tolókocsiban ülő gyermekével jött: – Közel lakunk, jó néha kimozdulni.

A kislányom is jól érzi itt magát, már ismerősként fogadja a többieket. Krisztina szerint a nevetőjóga jótékony hatással van az emésztőszervekre és a pajzsmirigyre is. A siker persze attól is függ, ki mennyire nyitott, el tudja-e engedni magát. Aki szorongó, gátlásos, azt lassabban kapja el a kacagóhullám. A férfiak nehezebben tárulkoznak ki, talán ezért is járnak ritkábban a hahotaklubokba, melyekből több is akad az országban. Érdemes kipróbálni: a nevetés éppoly ragadós, mint az ásítás…

KEZEKET A BORHŰTŐBE!
Kutatók tanulmányozták, milyen hatással van a humor és a kacagás az emberi szervezetre: oldja a szorongást és a depressziót, segít elűzni a problémákat. Komor, illetve vidám filmek megtekintése után megkérték a kísérleti alanyokat, dugják borhűtőbe, jég közé a kezüket. A híres kísérlet szerint azok, akik vígjátékokat néztek videón, jobban tűrték a fájdalmat, mint azok, akik krimit vagy horrort láttak. A rendszeres és kiadós nevetés hat a hormonrendszerre: mozgósítja a fájdalmat csillapító endorfinok termelődését. Sok orvos receptre is felírná a nevetést…