Jogi esetek: Társasházi csetepaték

A társasház intézőbizottságának elnöke huzamosabb időre távozott, ezért meghatalmazta az intézőbizottság egyik tagját, hogy a nevében a társasház ügyeiben járjon el. Ezt a meghatalmazást a lépcsőházban kifüggesztették. A helyettes első dolgaként összehívott egy közgyűlést, ahol a lakók megszavazták, hogy kezelhesse a bankszámlát. Ezt a határozatot támadta meg a bíróságon az egyik lakó.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2016. 03. 17. csütörtök2016. 03. 17.
Jogi esetek: Társasházi csetepaték

A felperes azzal érvelt, hogy a közgyűlést szabálytalanul hívták össze, mivel a meghívót a meghatalmazott saját nevén, intézőbizottsági tagként írta alá, holott a szervezeti és működési szabályzatban benne volt, hogy csak az intézőbizottsági elnök hívhat össze közgyűlést. A meghatalmazás, mivel még csak nem is minősített magánokiratban történt, érvénytelen. Egyébként – érvelt a lakó – eleve az egész intézőbizottságosdi szabálytalan, mert a társasházi alapító okiratban az áll, hogy a házat a közös képviselő képviseli, vagyis az egész intézőbizottság, mint olyan, ellentmond az alapító okiratnak.

Az elsőfokú bíróság igazat adott a lakónak, mondván, hogy formailag valóban csak az intézőbizottsági elnök hívhatta volna össze a közgyűlést, és a helyettesnek nem a saját nevében, hanem az elnök helyetteseként kellett volna aláírnia a meghívót ahhoz, hogy szabályos legyen, ezért a szabálytalan közgyűlésen hozott határozat is érvénytelen.

A másodfokú bíróság viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár formailag szabálytalan volt a közgyűlés összehívása, de tartalmilag nem indokolt megváltoztatni a határozatot egy ilyen formaság miatt, mert az intézőbizottsági tag jogosult volt a közgyűlés összehívására, hiszen volt meghatalmazása az elnöktől.

A lakó egészen a Kúriáig elment ebben a pimf ügyben. Azzal érvelt, hogy olyan nincs, hogy valami formailag szabálytalan, de tartalmilag mégis rendben van. Másrészt a másodfokú bíróságnak az egyik érvénytelenségi ok elutasítása után vizsgálnia kellett volna a többit, például a meghatalmazás formai érvényességét.

A Kúria viszont azt mondta, hogy a másodfok érdemileg helyes döntést hozott, de rosszul indokolta azt: formailag is szabályos volt a meghívás, nincs jelentősége annak, hogy a közgyűlés összehívására egyébként jogosult személy hogyan írja alá a meghívót. Márpedig az IB-tag meghatalmazása szabályos volt, mert ehhez a társasházi törvény mindössze írásbeli formát ír elő, de nem teszi kötelezővé, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratban történjen.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek